Komoly az az 1998-as 140 mm, nem sűrűn fordultak elő ilyenek az elmúlt 123 évben (kivéve az idén). A Bakonyban az idén ugyan meglett, de nálam messze vagyok tőle (2015-ben megvolt) és a bakonyi (talán) 161 mm-es abszolútum sem biztos , hogy megdől az idén, bár most is havazgatott a Bakony vidékén minimálisan és reggelre a radarjel ideértével akár mm-ek is lehetnek itt ott.
Ma du Pápán voltam és meglepett,hogy gomolyos szerkezetet mutat a felhőzet(reggel még nem, sőt köd is volt a Bakonyban). Este 7 után a hóesés a reggeli csapadékkal ellentétben záporosnak tűnt, vagyis nem csak Pesten lehetett konvektiv (graupeles) a cucc.
Sajnos az automaták (Árpád-tető,Kabhegy,Tés stb.) a hegyekben sokkal pontatlanabbak, mert ott több a hóesés,nagyobb a szél és gyönyörűen látszik a 30 napos OMSZ térképeken, hogy a kézi mérések vastagon 100 mm feletti értékeihez képest (metész adatok 200-400 méteren) rendkivül keveset mértek (sorrendben 94, 89 , 105 mm). Holott valójában ott kellene 400-600 m-en (persze felette is csak a Dunántúlon a Dobogókő kivételével nincsenek 600 m felettiek) a legtöbbnek hullani a medikből (Ns-ből).
Ha ezeken a hegycsúcsokon lenne kézi mérés (a Kőris-hegyen volt egy darabig és bődületes csapadékokat mért, szakdolgozatomban a csapadékgrádiesét kiszámoltam a Bakonynak és az 1901-70-es csapadékadatokból ott 1000 mm körül lenne az átlag, ha lenne mérés) ott simán meglenne akár a 161 mm-es rekord már most valahol. Tehát az árpád-tetői mérési adat, ha volt kézi, csak akkor lenne érdekes.