És hiába írjuk le, rakjuk ki, osztjuk meg, mondjuk el, adunk ki közleményt...nem érti meg a funkcionális analfabéta (is)...így hát ma késő délután, kora este el is kezdődött az, amiért kértük, hogy most azok végképp ne, akinek nincs terepismerete, nincs felszerelése, nem felkészültek mentálisan és fizikálisan, nincs gyakorlatuk (de ha lehet még ők se), bármilyen szép is a kamerakép és a posztolt fotó, és bármennyire is hiányzik a tél...de ő megy akkor is...kutyát sétáltatni a Magas-Börzsönybe...
Link
A szakszolgálatokat beszámítva, kb. csak 10-12 ember estéjére (a három, gondolom vacsorája mellett békésen melegedő, első mentőcsapatot alkotó, felkészült (!) turistákkal együtt) csinált plusz programot, vonulási költséget és így tovább...és ez még hagyján, de...
Kifejezetten nagyon örülhet, imára kulcsolt kézzel hálát adva sokszor, akiben, vagy amiben hisz vagy nem hisz, világnézettől függetlenül (és ezt 30 év Börzsöny barangolás, ebből 17 év hivatásos börzsönyi államerdészeti múlttal, meg egy tájmonográfiával a hátam mögött, nagyon komolyan írom le), hogy a Nagy-Hideg-hegyi t.h. alatt, a sípálya rendszer alján még talált valami térerőt a telefonja...a kerületvezető és műszaki vezető kollégák, de a teljes börzsönyi erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őrszolgálat is, a Központi-Börzsönyben gyakran a szlovák hálózatot használják hivatalosan, mert az még néha elérhető, a másik változat a nulla vonás a telefonkijelzőn...ennek a gyakorisági mutatója messze magasabb érték...
....és ha nem tud 112-öt hívni és nem tudják őt visszahívni a hegyimentősök (akikkel lám nem véletlenül "boltoltunk"), hogy legalább próbálja leírni, hogyan néz ki a terep, a táj és ami körülötte van (ez mondjuk egy 100-as látásnál még érdekesebb lett volna), akkor mindenki fantáziájára rábízom, hogy kedélyesen szénné ázott bakancsban és már semmit nem melegítő ruházatban, mínusz egy-két fokban, átfázva, bolyongva a tök sötétben, azt se tudva merre az arra, mit jelent egy szép hosszú januári éjszaka a fél méter vizes, nehéz hóban, a Börzsöny alig szabdalt békés rónaságán....
...mert, ha a szerencsétlen kutyájával együtt, bekeveredik a belső kaldera katlan meredek gerincek, hosszú bércek, szűk, mély jeges völgyek, sziklás lejtő-törmeléktakarós hegyoldalak (fogalma sincs mi van a lába alatt), kövek, sziklák szabdalta mozaikjába, a reggelt már csak kutyája, vagy az se éli meg....és még jó ha megtalálják később, mert a disznókondák ám marha éhesek ilyenkor és ez nem vicc, mindent megesznek, ami már nem védekezik, csap zajt, fut el és ehető...(a hollók, rókák és más takarító brigádok mellett)..ez itt egy élő, összefüggő, háborítatlan, hatalmas erdőtömb is....nem az Alpok sziklahavas világa...
...a hipotermia egy határon túl meg nagyon gyorsan kialakul, főleg ha meleget enni és inni sem tud mit, és előbb izgatottá tesz, aztán szép lassan, testhőmérséklet T akt. 35 fok alatt elaltat, megállíthatatlanul...ezért hívták a sarkkutatók és hegymászók az ánti világban fehér halálnak - ajánlott szakirodalom V. Albanov azonos című könyve...s bár ez nem a sarkvidék, se nem magashegység  - épp ezért nem veszik komolyan a járatlanabb magas középhegységeket   - de az idősebb, vagy középkorú kollégák még emlékeznek a terelővadászatok hajtóival és a vadászati hajtás módszerekkel, szagmintát fogott hannoveri vérebekkel, terepjárókkal, erdészeti URH hálózattal felszerelt, de mégis szomorú végű keresésekre... volt eset sajnos nem egy, nem kettő a 80-as, 90-es években és talán 2000 környékén is, hasonló magányos "vándorok" miatt...a Börzsöny nem játszótér..télen meg főleg nem az...még a Nagy-Hideg-hegy agyon látogatott és már túlcivilizált vidékén sem...