Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nekem is ez a problémám.
A víz betárazása egyelőre max. a PET-palackokban lehetséges, amiket ukrán barátaink küldenek le a Tiszán folyamatosan.
A nagy XIX-XX. századi ár- és belvízi rendezés után az a gyakorlat nálunk, hogy a kiegyenesített medrű folyókon, magas gátak között lefolyatjuk a "felesleges" vizet, majd a bekövetkező aszály idején megy a hiszti, hogy nincs víz. Meg kellene végre érteni, hogy a víz kincs. Amikor sok van belőle, okozhat azért kellemetlenséget, de amikor nincs, akkor jönnek igazán a kétségbeesett pillanatok (vízkorlátozás, gabonaimport stb.) Az Alföldnek legalább egy részét vissza kellene adni a természetnek víztározás céljára, mint ahogyan a természetes állapot is kinézett a vízrendezés előtt. Elég csak ránézni egy XVIII. századi Jászság vízrajz térképre pl. a Jász Múzeumban és jön a döbbenet: fokgazdálkodás, pákászok, mocsárvilág, nádasok, öntésterületek, vizenyős süllyedékek + a hozzájuk tartozó állat- és növényvilág. Ma ehelyett nyáron erekké degradálódó folyók magas gátak között, sokszor csontszáraz szántóföldek, megsülő ültetett erdők. Aztán lehet várni a lokális nyári zivatarokat 0 párolgás mellett.
Tehát: ha mindet nem is lehet (mert valamiből etetni kell a népeket), de legalább egy részét visszaadni a természetnek a feleslegesen mg. művelés alá vont földeknek.
A víz betárazása egyelőre max. a PET-palackokban lehetséges, amiket ukrán barátaink küldenek le a Tiszán folyamatosan.
A nagy XIX-XX. századi ár- és belvízi rendezés után az a gyakorlat nálunk, hogy a kiegyenesített medrű folyókon, magas gátak között lefolyatjuk a "felesleges" vizet, majd a bekövetkező aszály idején megy a hiszti, hogy nincs víz. Meg kellene végre érteni, hogy a víz kincs. Amikor sok van belőle, okozhat azért kellemetlenséget, de amikor nincs, akkor jönnek igazán a kétségbeesett pillanatok (vízkorlátozás, gabonaimport stb.) Az Alföldnek legalább egy részét vissza kellene adni a természetnek víztározás céljára, mint ahogyan a természetes állapot is kinézett a vízrendezés előtt. Elég csak ránézni egy XVIII. századi Jászság vízrajz térképre pl. a Jász Múzeumban és jön a döbbenet: fokgazdálkodás, pákászok, mocsárvilág, nádasok, öntésterületek, vizenyős süllyedékek + a hozzájuk tartozó állat- és növényvilág. Ma ehelyett nyáron erekké degradálódó folyók magas gátak között, sokszor csontszáraz szántóföldek, megsülő ültetett erdők. Aztán lehet várni a lokális nyári zivatarokat 0 párolgás mellett.
Tehát: ha mindet nem is lehet (mert valamiből etetni kell a népeket), de legalább egy részét visszaadni a természetnek a feleslegesen mg. művelés alá vont földeknek.