Globális jelenségek
nagyon kellemesen fellendült ez a topic! ide kezdtem el irogatnni rendszeresen és ez nagy örörmömre szolgál.
csak két kiegészítés a statisztika védelmében:
nálunk a januári átlaghõmérséklet Bp-en -1,2 fok statisztikailag. általában sosem ennyi, ment az esetek 95% +2 +4 fok, tehát az uralkodó nyugati óceáni áramlás melegebbet produkál, de néha, ha az áramlás keletire-északkeletire vált, akkor lényegesen hidegebb, -5 -7 fokos napi átlaggal. tehát a statiszkita torzít, nem adja vissza a valóságot. de ha elmozdul 10-30 év alatt, mondjuk a nyugati áramlások melegebbet produkálnak, a keletiek ritkábban és kevésbé hidegek az már minor élmozdulást jelent. ilyenkor ez együtt jár az átlagnál melegebb napok számának növekedésével még akkor is, ha a megritkuló hidegbetörések esetleg hidegrekordo(ka)t okoznak. ez csak egy példa. csapadékra hasonló következtetéseket lehet levonni.
statisztika, sõt minden alapos statisztikai elemzése nélkül nincs "tudományos" következtetés. én ezért hiszem el a globális felmelegedés tendenciáját, mert évek hosszú sora óta a kiátlagolt globális hõmérséklet emelkedik.
a másik Floonak: a népi regulák éppen azt írják le, amit mindannyian tapasztalunk. az idõjárás alapja a változékonyság. tehát ha Katalin kopog (északi, keleti azáramlás), akkor nagy valószínûséggel 1 hónapra rá már más lesz (nyugati, óceáni). Medárd hasonló, nem mindig van, de "statisztikailag" gyakran melegszik fel a kontinens ilyenkorra már annyira, hogy a hûvösebb ÉNY-DK-i pályán mozgó hideg elõszeretettel gerjeszt mediterrán ciklont errefelé, hiszen a tenger 16 fokos, de a rövid nyár melege a Kelet-Európai síkságon ilyenkor már beköszönt. Moszkvában már szinte mindig melegebb van, mint Londonban (télen szinte soha). aztán a nyár folyamán ez a hõmérséklet különbség kiegyenlítõdik. Londoban is van átlag 20-24 fok júliusban, Moszkvában pedig a napok rövidültével egyre hûvösebbek az éjszakák és arrafelé már augusztus közepén érezni az õsz kezdetét.
a népi regulák jó része nagyon bölcs dolog, érdemes õket komolyan venni.
csak két kiegészítés a statisztika védelmében:
nálunk a januári átlaghõmérséklet Bp-en -1,2 fok statisztikailag. általában sosem ennyi, ment az esetek 95% +2 +4 fok, tehát az uralkodó nyugati óceáni áramlás melegebbet produkál, de néha, ha az áramlás keletire-északkeletire vált, akkor lényegesen hidegebb, -5 -7 fokos napi átlaggal. tehát a statiszkita torzít, nem adja vissza a valóságot. de ha elmozdul 10-30 év alatt, mondjuk a nyugati áramlások melegebbet produkálnak, a keletiek ritkábban és kevésbé hidegek az már minor élmozdulást jelent. ilyenkor ez együtt jár az átlagnál melegebb napok számának növekedésével még akkor is, ha a megritkuló hidegbetörések esetleg hidegrekordo(ka)t okoznak. ez csak egy példa. csapadékra hasonló következtetéseket lehet levonni.
statisztika, sõt minden alapos statisztikai elemzése nélkül nincs "tudományos" következtetés. én ezért hiszem el a globális felmelegedés tendenciáját, mert évek hosszú sora óta a kiátlagolt globális hõmérséklet emelkedik.
a másik Floonak: a népi regulák éppen azt írják le, amit mindannyian tapasztalunk. az idõjárás alapja a változékonyság. tehát ha Katalin kopog (északi, keleti azáramlás), akkor nagy valószínûséggel 1 hónapra rá már más lesz (nyugati, óceáni). Medárd hasonló, nem mindig van, de "statisztikailag" gyakran melegszik fel a kontinens ilyenkorra már annyira, hogy a hûvösebb ÉNY-DK-i pályán mozgó hideg elõszeretettel gerjeszt mediterrán ciklont errefelé, hiszen a tenger 16 fokos, de a rövid nyár melege a Kelet-Európai síkságon ilyenkor már beköszönt. Moszkvában már szinte mindig melegebb van, mint Londonban (télen szinte soha). aztán a nyár folyamán ez a hõmérséklet különbség kiegyenlítõdik. Londoban is van átlag 20-24 fok júliusban, Moszkvában pedig a napok rövidültével egyre hûvösebbek az éjszakák és arrafelé már augusztus közepén érezni az õsz kezdetét.
a népi regulák jó része nagyon bölcs dolog, érdemes õket komolyan venni.