Amatõrként is érzek némi fogalomzavart abban, hogy el"mediterránosodásról" esik szó. Én úgy tudom, hogy a mediterrán éghajlatnak, illetve annak klasszikus értelemben vett európai változatának száraz nyári idõszakát a passzát szél északabbra tolódása okozza. Amikor pedig a nyugati szelek õsszel-télen átveszik az irányítást, akkor jelentõs mennyiségû csapadék hullik, sok helyen akár több is, mint hazánkban. Azt amatõrként nem tudom, hogy a Kárpát-medence szárazabb periódusait mennyiben befolyásolja az afrikai jellegû leszálló légmozgások északabbra tolódása, de ha mediterrán éghajlatról beszélünk, akkor csakis errõl lehetne szó. Mondjuk a Világbank jelentés a 30 fokot meghaladó hõmérsékletû napok számának emelkedésérõl beszél, ugyanakkor szerintem ilyen napokat nem csupán az afrikai eredetû forró levegõ, hanem más folyamatok is nyugodtan elõidézhetnek.

Egyébként a cikk "butasága" pontosan ott ütközik ki, hogy Szicíliát használja összehasonlítási alapul. No meg Lenygelország? Ha a lengyel tengerparton Szicília lesz, a Sarkkörre fogok menni fürödni. A forró napok 50 évre elõre történõ meghatározása pedig egy bizonyos "naptárt" juttat eszembe, de még azon is túltesz.

Szerintem egy korrekt elemzésnek abból kellene kiindulnia, hogy megvizsgáljuk a szárazföld illetve a tenger hõmérséklet változásának az Európában általában szokásosan kialakuló makrohelyzetekre gyakorolt hatását. Ebbõl fel lehet állítani bizonyos verziókat, többféle lehetséges makrohelyzetet, amibõl le lehet vonni lehetséges következményeket. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy egy bizonyos hatás milyen ellenhatást válthat ki. Mondjuk a melegedés felmelegíti tengert, ami viszont elõsegíti a párolgást és növeli a csapadékhajlamot stb...