Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ennyit ér a mélyebb rétegek (és ezzel a hegyvidéki, dombvidéki erdők!) számára a januárban, másfél nap alatt lezúdult 40-50 mm csapadék:
Link
Kemence-patak, Börzsöny, ma délután. (Magyar Bence felvétele)
A patak kb. 150 négyzetkilométernyi erdő borította hegyvidéki vízgyűjtőterület kisvizeit vezeti el az Ipoly folyóba. Vagyis jelenleg a semmibe...hasznosítatlanul robog ki a hegységből...a déli oldalon a Szén-patak ugyanez...a középhegységeinkben, dombvidékeinken általános ABET (agyagbemosódásos barna erdőtalaj) és egyéb magas agyagtartalmú talajféleségek sajátossága, hogy az agyagásványok kolloidszemcséi gyorsan megduzzadnak és összezárva a talaj felső rétegén tökéletes vízzáróréteget alkotva megakadályozzák a mélyebb rétegekbe szivárgást, ha rövid idő alatt intenzív eső éri a felszínt...a felső 30-40 cm teljes vízkapacitással túltelített sárlekvárrá alakul pár óra alatt...onnantól pedig minden egyes csepp gurul le a hegyoldalakon, mintha kibetonozva lenne, a völgytalpakra és ami árok, horhos csak van, az mind vezeti ki a vizet villámgyorsan a kisvízhálózaton, patakokon át az erdőterületen kívülre...vegetációs időn kívül pedig még kapilláris felszívás sincs, hogy valamit hasznosítson legalább az erdőállomány...
Ha nincs tél és nincs 10-20-30-40 centi mindig olvadó, majd pótlódó és az alján lassan szivárgó hótakaró, akkor jó nekünk az eső is télen, elméletnek is rossz ezeken a jelentősebb lejtésviszonyokkal (relief energia) rendelkező tájainkon. Ez pedig országos arányban nem kevés.
Gyakorlatban ezek torrens áradások, villám árvizek és semmi több. Nagyobb károkat okoz mintha csak a ködszitálna másfél hónapig, időnként gyenge esővel. Januárban ennek a pataknak acélkéknek kellene lennie a tiszta, lassan beszivárgó hólétől, nem sárbarna, robogó habzó folyamnak a több tízezer tonnányi lehordott, erodált értékes erdei talajtól.
Az alábbi erdészvalóság pedig már csak a hab a tortán (Heves-Borsodi dombság, Egererdő Zrt. erdészének felvétele).
El se merem képzelni, hogy a talajfagy teljes hiányában mit érez az erdész, ahogy az előírt téli fakitermelésekkor a sok évig ápolt, óvott csemete újulat fordul ki gyökerestül....
Link
Kemence-patak, Börzsöny, ma délután. (Magyar Bence felvétele)
A patak kb. 150 négyzetkilométernyi erdő borította hegyvidéki vízgyűjtőterület kisvizeit vezeti el az Ipoly folyóba. Vagyis jelenleg a semmibe...hasznosítatlanul robog ki a hegységből...a déli oldalon a Szén-patak ugyanez...a középhegységeinkben, dombvidékeinken általános ABET (agyagbemosódásos barna erdőtalaj) és egyéb magas agyagtartalmú talajféleségek sajátossága, hogy az agyagásványok kolloidszemcséi gyorsan megduzzadnak és összezárva a talaj felső rétegén tökéletes vízzáróréteget alkotva megakadályozzák a mélyebb rétegekbe szivárgást, ha rövid idő alatt intenzív eső éri a felszínt...a felső 30-40 cm teljes vízkapacitással túltelített sárlekvárrá alakul pár óra alatt...onnantól pedig minden egyes csepp gurul le a hegyoldalakon, mintha kibetonozva lenne, a völgytalpakra és ami árok, horhos csak van, az mind vezeti ki a vizet villámgyorsan a kisvízhálózaton, patakokon át az erdőterületen kívülre...vegetációs időn kívül pedig még kapilláris felszívás sincs, hogy valamit hasznosítson legalább az erdőállomány...
Ha nincs tél és nincs 10-20-30-40 centi mindig olvadó, majd pótlódó és az alján lassan szivárgó hótakaró, akkor jó nekünk az eső is télen, elméletnek is rossz ezeken a jelentősebb lejtésviszonyokkal (relief energia) rendelkező tájainkon. Ez pedig országos arányban nem kevés.
Gyakorlatban ezek torrens áradások, villám árvizek és semmi több. Nagyobb károkat okoz mintha csak a ködszitálna másfél hónapig, időnként gyenge esővel. Januárban ennek a pataknak acélkéknek kellene lennie a tiszta, lassan beszivárgó hólétől, nem sárbarna, robogó habzó folyamnak a több tízezer tonnányi lehordott, erodált értékes erdei talajtól.
Az alábbi erdészvalóság pedig már csak a hab a tortán (Heves-Borsodi dombság, Egererdő Zrt. erdészének felvétele).
El se merem képzelni, hogy a talajfagy teljes hiányában mit érez az erdész, ahogy az előírt téli fakitermelésekkor a sok évig ápolt, óvott csemete újulat fordul ki gyökerestül....