Pfújj, de giccses! nevet

Mi észak Svédországban voltunk (majdnem egyedül) egy kempingben az egyik éjszaka, hogy ne mindig a kocsiban aludjunk, és mellettünk egy idősebb pár volt, meghallotta az apó, hogy magyarul beszélgetünk, erre odajön, és közli, hogy ő is magyar, csak 56-ban el kellett menekülnie, mert különben kampó lett volna neki. Na erre mekkora esély volt. Tényleg jól szét vagyunk szóródva a világban...
Egy másik kempingben közép svédben meg áthívott minket a sátrukba egy tök ismeretlen társaság. Mi elővettük az unicumot, ők meg a pácolt, főtt jávorszarvashúst. Ők nem ittak még ilyen finomat, mi meg nem ettünk még ilyen jó húst...jók ezek a bulik...

Egyébként én is egyre inkább vágyom a csendre (állítólag igenis kifejezetten jótékony hatása van).