Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nem rügyezik semmi:
"Egy tévhitet szeretnék most eloszlatni!
Az elmúlt 10 nap középhőmérséklete 5-9 fokkal magasabb, mint az átlagos, tehát téli viszonylatban rendkívül enyhe időszakban vagyunk, sorra dőlnek a napi melegrekordok. Az enyhe téli időszakok Magyarországon gyakoriak, korábban is voltak gyenge telek, mint például az 1910-1920 közötti években, vagy az 1970-es években. Ami ebben a mostani téli időszakban rendkívüli, az sokkal inkább az, hogy most már ez sorozatban az ötödik ennyire enyhe és hómentes tél.
Amikor van néhány nap melegebb idő januárban, gyakran fedezik fel az emberek, hogy a növényeken duzzadt rügyek vannak, és ekkor sokan hangoztatják hogy: "Rügyeznek a fák!"
Holott ez nem rügyezés (rügyfakadás), mivel egyes növények eredendően duzzadt rügyekkel telelnek egész télen, függetlenül attól, hogy milyen a tél. Ilyen látványos rügyekkel telelő növény például a füge, az orgona, a barack, a gesztenye, a cseresznye, a meggy, a lombhullató magnólia, stb., ezeknek a növényeknek a rügyei egész télen kövérek. Sőt, például a füge és az orgona a téli szürkeséghez képest rikítóan zöld rügyekkel telel, ez is megtévesztő lehet. De ez nem rügyezés.Már csak azért sem rügyezés, mert azok a rügyek, amelyekről szó van, azok a növényen már a nyár második felében kifejlődnek, csak a levelektől nem látni, senkinek sem tűnik fel. Ezekből a nyáron kialakuló rügyekből majd a tél utáni tavasszal lesznek virágok és hajtások.Ezeknek a rügyeknek ebben az évszakban ez a természetes állapota, mérete és helye, ott vannak hajtáson, vesszőn, ágon, csak sokan nem figyelik meg jól, hogy ha hideg idő van, lombhullás után ezek akkor is így festenek.
Ha -10 fok lenne minden nap, a cseresznye, az orgona, a füge, a gesztenye, a meggy, a barack rügye ugyanígy nézne ki.
Persze vannak növények, amelyeken nem feltűnő ez, mert ághoz lapuló rügyeik vannak, vékonyabbak, keskenyebbek a rügyek, nem duzzadtak, ezért azoknál a növényeknél nem feltűnőek téli állapotban.
Januárban a nappal hossza nem elég a rügyfakadáshoz, még ha enyhe idő is van, akkor sem indulnak meg a fák.
Februárban már más a helyzet, mert addigra annyival hosszabbak lesznek már a nappalok, hogy enyhe idő esetén akkor már a rügyek kimozdulhatnak nyugalmi állapotukból.
2017. januárjában -5,-15 fok volt 2-3 héten keresztül, kőkeményre volt fagyva a talaj, a megelőző 30 év leghidegebb januárja volt, mégis a rügyek ugyanilyenek voltak. Persze van 1-2 kivétel, például a mogyoró virágzási időszaka télen van, vagy a téli jázmin, ami szintén télen virágzik, vagy a hóvirág, ami enyhe időben a városok udvarán, házfal előtt kinyílik (a természetes élőhelyén közben kevésbé), de nem véletlenül hóvirág a neve. A mandula virágai is képesek egy-egy enyhe télen akár már decemberben kinyílni.
De ez a jelenség úgyszintén normális.
A lényeg: nem kell megijedni, ha ilyen duzzadt rügyekkel találkozunk, ez teljesen normális január elején.
Akkor lehet baj, ha nem jön hidegebb idő és ez az enyheség február folyamán is kitart."
"Egy tévhitet szeretnék most eloszlatni!
Az elmúlt 10 nap középhőmérséklete 5-9 fokkal magasabb, mint az átlagos, tehát téli viszonylatban rendkívül enyhe időszakban vagyunk, sorra dőlnek a napi melegrekordok. Az enyhe téli időszakok Magyarországon gyakoriak, korábban is voltak gyenge telek, mint például az 1910-1920 közötti években, vagy az 1970-es években. Ami ebben a mostani téli időszakban rendkívüli, az sokkal inkább az, hogy most már ez sorozatban az ötödik ennyire enyhe és hómentes tél.
Amikor van néhány nap melegebb idő januárban, gyakran fedezik fel az emberek, hogy a növényeken duzzadt rügyek vannak, és ekkor sokan hangoztatják hogy: "Rügyeznek a fák!"
Holott ez nem rügyezés (rügyfakadás), mivel egyes növények eredendően duzzadt rügyekkel telelnek egész télen, függetlenül attól, hogy milyen a tél. Ilyen látványos rügyekkel telelő növény például a füge, az orgona, a barack, a gesztenye, a cseresznye, a meggy, a lombhullató magnólia, stb., ezeknek a növényeknek a rügyei egész télen kövérek. Sőt, például a füge és az orgona a téli szürkeséghez képest rikítóan zöld rügyekkel telel, ez is megtévesztő lehet. De ez nem rügyezés.Már csak azért sem rügyezés, mert azok a rügyek, amelyekről szó van, azok a növényen már a nyár második felében kifejlődnek, csak a levelektől nem látni, senkinek sem tűnik fel. Ezekből a nyáron kialakuló rügyekből majd a tél utáni tavasszal lesznek virágok és hajtások.Ezeknek a rügyeknek ebben az évszakban ez a természetes állapota, mérete és helye, ott vannak hajtáson, vesszőn, ágon, csak sokan nem figyelik meg jól, hogy ha hideg idő van, lombhullás után ezek akkor is így festenek.
Ha -10 fok lenne minden nap, a cseresznye, az orgona, a füge, a gesztenye, a meggy, a barack rügye ugyanígy nézne ki.
Persze vannak növények, amelyeken nem feltűnő ez, mert ághoz lapuló rügyeik vannak, vékonyabbak, keskenyebbek a rügyek, nem duzzadtak, ezért azoknál a növényeknél nem feltűnőek téli állapotban.
Januárban a nappal hossza nem elég a rügyfakadáshoz, még ha enyhe idő is van, akkor sem indulnak meg a fák.
Februárban már más a helyzet, mert addigra annyival hosszabbak lesznek már a nappalok, hogy enyhe idő esetén akkor már a rügyek kimozdulhatnak nyugalmi állapotukból.
2017. januárjában -5,-15 fok volt 2-3 héten keresztül, kőkeményre volt fagyva a talaj, a megelőző 30 év leghidegebb januárja volt, mégis a rügyek ugyanilyenek voltak. Persze van 1-2 kivétel, például a mogyoró virágzási időszaka télen van, vagy a téli jázmin, ami szintén télen virágzik, vagy a hóvirág, ami enyhe időben a városok udvarán, házfal előtt kinyílik (a természetes élőhelyén közben kevésbé), de nem véletlenül hóvirág a neve. A mandula virágai is képesek egy-egy enyhe télen akár már decemberben kinyílni.
De ez a jelenség úgyszintén normális.
A lényeg: nem kell megijedni, ha ilyen duzzadt rügyekkel találkozunk, ez teljesen normális január elején.
Akkor lehet baj, ha nem jön hidegebb idő és ez az enyheség február folyamán is kitart."