Az 1998-as és az a1999-es december 30-i állapotokhoz hasonlót elfogadtam volna idén is itt, Jászberényben. 1998-ban 15 cm hóréteget lehetett mérni és már a 27. hótakarós napunk volt a szezonban. A T is rendben volt, hiszen szendvicshőmérséklet alakult ki: a reggeli -10 fok után a Tmax -6 fok volt, köszönhetően a beáramló sűrű ködnek, majd késő este ismét -10 fokot lehetett mérni.  
1999. december 30-án 18 cm-es volt a hótakaró és a 28. hótakarós napot tapostuk. Az Alsó-Tisza vidékén ekkor már igazi belvízkatasztrófa alakult ki, hiszen 220 ezer hektárt borított belvíz. Több Békés megyei településen rekordot döntött az éves csapadékmennyiség, amely meghaladta az 1000 mm-t. Minden korabeli újság tele van szívattyúzó és a belvíz ellen küzdő emberekkel. Szalagcímek: "Tenger Bács-Kiskun megyében", "Belvízkatasztrófa az Alföldön." Az utolsó nagy havazási hullám egyébként igen emlékezetes volt számomra, 1999. december 28-ra esett. Aznap 11 és 13 óra között 10 cm hó zúdult le, ami errefelé nagyon ritka. Estére a hóréteg vastagsága elérte a 22 cm-t. Aznap Jászberény-Jászapáti autóval temetésre, oda-vissza, nyári gumival. Kora délután öklömnyi, vizes pelyhekben szakadt a hó. 
A magyar hóadatok sem mutattak túl rosszul:
Kékestető: 63 cm
Galyatető: 65 cm
Bánkút: 60 cm
Dobogókő : 50 cm
A hasonlóktól fényévekre vagyunk az utóbbi években.