Az esőnek  minden  cseppje  kincs.
A  ködszitálásnak  is,  ha  elég csapit ad.
A  hónak  is  minden   pelyhe,  ami  beszivárog  a  talajba.

Most odalent hóvirághagymák  gyökerei nyújtózkodnak, a  tavaszi  virágok gyűjtik  az  erőt, gombák szövik át  élelemért  kutatva a  talajt, sünök bújnak  a  levélkupacok  alatt, magok várják  a  tavaszt, zöldül  szelíden  az őszi  vetés. Madarak  és  pelék  bújnak  az  odvakban, nyestek  a  padlásokon,  baglyok  keresik  a  megfelelő  fészekodút.  A  falvakban  nagymamák  számolgatják   a  tüzelő  árát,  mennyi  jut  ajándékra? Karácsony a  reménységet  hozza,  ha  az Égiek  is  úgy  akarják...  a  fény  születését, a  remény  születését, a  tavasz  ígéretét.  Ne  korholjátok  a  telet, inkább  adjunk  hálát a Teremtőnek  minden  csepp  csapiért.  Ha  elég  nedvesség  lesz  a  talajban,  akkor  remélhetjük  a  tavaszi  felhőtakarót, a 20+  fokos  napi  hőingások  helyett  a  szelíd  kitavaszodást. Ha  meglesz  tavaszra  a  40  ezer  hektár  belvízzel  fedett  terület,  remélhetjük  egy  jó nyári  Medárd  ígéretét.  Ér  az is  annyit,  mint  egy  szép  tornádófotó...  higgyétek  el  nekem, öregasszonynak.