Nyuli, ha nem haragszol pár dologgal kiegészíteném nevet

A Nap hatását már évtizedek óta elemzik. A XX. század elsõ évtizedeiben idehaza is jelentek meg publikációk, hogy a napkitöréseknek milyen hatásai vannak a kitörést követõ napokban a földi légkörzésre. Olyan vizsgálatok is születtek, amelyben azt vizsgálták, hogy napfolt minimum és maximum idején az anticiklonok központja hol gyakoribb az atlanti-európai térségben. Azt is érdekesnek tartották, hogy csak minden második napfolt minim esetén jelentkezett a szokásosnál hidegebb téli idõszak a térség valamely részén...
Jelen kutatások között igazolásra került, hogy a napfolt minimum és maximum közötti ingás kimutatható a Föld átlaghõmérsékletében. A kompozit analízisek alapján a kutatók arra jutottak, hogy durván 0,2°C-kal reagál erre a folyamatra. Ugyanakkor leszögezték - és ez nagyon fontos -, hogy regionális skálán, mondjuk az északi-sarkvidéken, ennél nagyobb a hatása a napsugárzás ezen kvázi 11 éves (durván 8 és 13 év között mozog) ingadozásának. Ide még visszatérünk egy gondolatkísérlet erejéig majd.
Ahogy Nyuli is említette, a kisebb-nagyobb hideg periódusokat kapcsolatba hozták korábban is az esetleges gyengébb naptevékenységgel. A Kis Jégkorszak idején a feljegyzések szerint több ilyen kvázi 11 éves napciklus kimaradt. Ugyanakkor ezen kimaradási idõszak elsõ éveiben, évtizedeiben inkább átlagos, vagy annál melegebb idõszak uralkodott. Feltételezések szerint ez azzal magyarázható, hogy ugyan csökken a napenergia, az éghajalti rendszer úgy reagálhatott, hogy zonálisabb lett a légáramlás, így fenn tartva a hõszállítást a sarkok felé. Ugyanakkor az óceánok tovább hûltek, hiszen egyrészt kevesebb energia érkezett, és a markánsabb zonális áramlás eredménye (több felhõ, és csapadék az óceánok felett - kevesebb besugárzás, csapadék édesebbé tette, hûtötte) az óceánok további hûlése volt. Bamm, beütött a Kis Jégkorszak. Természetesen más okok is vezethettek ezen hideg idõszak kialakulásához - így a gyakoribb vulkántevékenység is. Ráadásul mind valószínûbb, hogy ilyen rendkívüli hideg idõintervallumok során egyfajta szuperponálódásról van szó - vagyis több egy irányba ható tényezõ együttesen fejtik ki hatásukat. /Jelenlegi melegedés is nagyon valószínû, hogy egy szuperponálódás eredménye - természetes és antropogén hatások egyirányú változása eredményezte. Ezért azért is érdekes, mert ha ezen változások közül a természetes elindul a másik irányba, kiderülhet, hogy melyik jelenleg az erõsebb nevet/
A mostani helyzet - amire már nem egy csillagász hívta fel a figyelmet -, hogy a Napnak van egy másik kb 60-80 éves kvázi periódus ideje, sõt ezen felül van egy másik még nagyobb hullámhosszú. A feltételezések szerint utóbb említett mindkettõ esetében a Nap aktivitásának gyengülése felé haladunk. Ami azzal járna, hogy a mostani 24. és elõttünk álló 25. ciklusban a napfoltok száma alacsony lehet. Ha ez bekövetkezne, a prognózisok szerint a 19. század elejei szintre esne vissza a Nap aktivitása. Rosszabb eset, ha nem csak a 60-80 éves ingadozás minimuma van, most hanem a másik hosszabb hullámhosszúé. Ugyanis, akkor lehet, hogy nem csak ez a két ciklus marad el a jelentõsebb, vagy megszokott aktivitástól.

Van egy kérdés, mit néha elég viccesen fogalmaznak meg - legalábbis számomra vicces hogy így fogalmazzák meg -, hogy a természetes változás vajon képes-e megakadályozni, vagy mérsékelni a globális felmelegedést, az antropogén, ÜHG-s hatást? Ez azért vicces, mert a jelenleg/pontosabban szólva 2003-2005-ig tapasztalt általános melegedéshez a természet is hozzájárult. Mégpedig az óceánok természetes eredetû melegedése nagyságrendileg legalább olyan mértékben, mint az antropogén - ha valóban járult hozzá. Miért egy nagyságrend? Mert ha nem lenne egy nagyságrendben akkor rosszul tanultuk a suliban a dolgokat, és akkor pár éve miért nem melegszünk és tartunk már a 0,8-1 fok körüli melegedésnél az elmúlt 20 évhez képest - merthogy az IPCC forgatókönyvei szerint már ott kellene tartani. Ehelyett most döcögünk 0,3 körül pár éve.
Szóval nem tisztázott a mai napig, hogy az antropogén, vagy a természetes hatások a döntõek - most hagynám az IPCC-s éghajlati modellek ezt meg azt mutatják c. mesét, mert regényt lehetne írni pro-kontrában. Ráadásul arra sincs garancia, hogy ami most a légkörben van "kicsi többlet CO2", az valójában már hozzájárult, vagy még nem igazán, vagy ha igen milyen mértékben és mikortól.

Annyi kiegészítést tennék az AMO-val kapcsolatban, hogy nem gyenge áramlásban van jelenleg, hanem tart afelé nevet. Majd csak "most" fogunk, az elõttünk lévõ évtizedekben lassan átváltani
az AMO negatív fázisába - gyengébb termohalin cirkuláció az atlanti térségben.


"ez alapján 2020-ig nem várható további globális felmelegedés (!)" Sõt regionálisan - akár egy európai kontinens mértékben - lehûlés is lehet Európában és Észak-Amerikában.

Ahogy Nyuli is jelezte érdemes játszani egy gondolatkísérletet, hogy mi történne a következõkben.

Az atlanti termohalin cirkuláció gyengül, hûl az óceán felszíni vízhõmérséklete. Ugyanakkor a Csendes-Óceáni térségben jelentõs területen gyakoribbá válik a hideg tengerfelszíni hõmérséklet, gyakoribbá válik a La Nina. Plusz több, mint egy ciklusig gyengébb marad a Nap aktivitása, kevesebb napenergia érkezik. Ennek eredménye, hogy regionális skálán markánsabb lehûlés is beindulhat egy-két évtized alatt ( nagyobb, mint 0,1-0,2 fok). Ehhez hozzájön, hogy az AMO negatív fázisba való váltása miatt, regionálisan - akár ugyanazon a helyen, ahol a Nap hatása is markánsabban megjelenik - gyenge lehûlés realizálódhatna (újabb akár 0,1-0,2 fok). Már ott vagyunk, hogy ha globálisan nem is változik, vagy csak alig csökkenne az átlag hõmérséklet - még mindig mondjuk 0,1-0,2 fokkal lenne melegebb a 14 fokos átlagnál - regionálisan már fél fokos lehûlések is lehetnek.
Mit jelentene fél fokos évi középhõmérséklet visszaesés mondjuk nálunk a téli idõszakban? Csak össze kell vetni a mostani és mondjuk az 50-es, 60-as évekbeli teleket.

Jelenlegi Nap aktivitás:
Link
AMO most februárban olyan mértékben esett vissza átmenetileg, mint amilyen hideg utoljára több, mint 10 éve volt a 90-es évek közepén:
Link
Ez már egy jelzésnek is felfogható, hogy valószínûleg az AMO elérte a csúcsát és további jelentõs emelkedés már nem valószínûsíthetõ. (Még vissza megy pozitívba, de az elmúlt 10 évben mért értékekhez képest már nem biztos, hogy jelentõsen melegebb lesz.)

/A korábbi rekord meleg földi átlaghõmérsékletekhez kellett, egy markáns El Nino és az AMO pozitív idõszaka./

Sok lesz ez már, szóval most befejezem nevet