Áthelyezve innen: Társalgó (#180249 - 2009-02-17 18:47:56)

És akkor hidegség javaslatára egy kis összefoglaló a legfrissebb irodalmi tanulmányok alapján a hazánkban várható változásokkal kapcsolatban:
Ime az összefoglalóm.

Az utóbbi idõben a környezettel kapcsolatos problémák egyik leggyakrabban használatos kifejezése a globális felmelegedés. Globális, mert a Földünk egészére érvényes változásokról van szó, ami azonban régiónként jelentõs különbségeket takarhat.
A Kárpát-medencére elkészített éghajlati forgatókönyvek alapján kis (fél-egy fokos) globális változások esetén a hõmérséklet a nyári félévben 1, 0-1, 6-szeres pozitív együtthatóval követi az északi félgömb évi átlaghõmérsékletének változásait. A téli félévi hõmérséklet hazánkban csak a kontinens-óceán léghõmérsékleti kontraszt évi átlagával mutat kapcsolatot , 1,5 és 2,0 közé esõ szorzóval . A félgömbi átlaghõmérséklet kisebb emelkedésével párhuzamosan a hazai csapadék évi 20-100 mm-rel csökken , elsõsorban a nyári félévben , a téli félévi csapadékváltozás elõjele nem egyértelmû. A nyári félévben a napfénytartam is emelkedik kb. 10%-kal.
A nagyobb ( egy-négy fokos ) globális változások hatására hazánkban a nyári félév átlaghõmérséklete 1-3 fokkal emelkedik, míg a téli félév esetében ez 3-6 fokot jelent. A nyári csapadék 1 fokos félgömbi melegedésnél még lényegesen a mai érték alatt marad csakúgy, mint az évi csapadékösszeg (-20--100mm). Két fokos félgömbi melegedésnél az évi összeg megváltozása zérus, vagy kissé pozitív. A nyári csapadék azonban még 4 foknál sem haladja meg lényegesen a mai értéket (+40-400 mm).
Összegezve tehát az üvegház-hatás erõsödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik, legalábbis a melegedés kezdeti, néhány évtizedes tartományában. Késõbb a nedvességellátottság javul, s évszakonként eltérõ fázisban megközelíti, késõbb felül is múlja a mai állapotot.
Ez a lehetséges jövõ. A kérdés még nyitott ,hogy vajon melyik modellnek lesz realitása.