A tavaszpont eltolódását a naptárunk korrigálja, így csillagászati okból egy nappal sem csúszkálnak el az évszakok a dátumokhoz képest. (A nálunk évszázadokkal korábban használt ún. Julián-naptárban még valóban csúsztak, ezért kellett tizen-egynéhány napot ugrani az átálláskor - pl. emiatt került az orosz "októberi forradalom" dátuma november 7-re.)

Persze a lényeg az, hogy a cikkben említett 1,7 napos, ki tudja, mire alapozott "eltolódás" minden, csak nem szignifikáns...

Ha már szóba került, azért hadd írjam le azt is: a perihéliumnak, azaz a napközelpontnak nincs semmi köze a tavaszponthoz. A Föld január 5. táján van legközelebb a Naphoz, de mivel a Nap körüli pályánk majdnem kör alakú, ez csak hajszálnyi növekedést okoz a besugárzásban, amitõl az északi féltekén még vidáman tarthat a tél. A következmény "csupán" annyi, hogy nálunk 2-3°C-kal kisebb, a déli félteke mérsékelt övében ugyanennyivel nagyobb a hõingás a tél és a nyár között, mint júliusi napközelpont esetén lenne. (10 ezer év múlva ez utóbbi helyzet fog elõállni, mivel a tavaszpont helyzete addigra megtesz egy "félkört" a Nap körül, a napközelpont pedig marad ott, ahol most is van. A naptár ugyanakkor a tavaszponthoz igazodik, annak elérésekor jelez március 21-ét, emiatt dátum szerint a napközelpont megy át júliusra.)