Globális jelenségek
Köszönöm a kiegészítéseket
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.