A cikkben felvázolt hõmérsékleti idõsort én magma is jól ismerem. Sõt meg van 1780-tól a budapesti is (Bacsó N., 194laza. Abból van ez is:
Link

A cikkhez egy kis kiegészítést tennék nevet
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)

"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)

Sorolhatnánk hasonlókat...