A Föld egészét érõ összbesugárzást értelemszerûen nem változtatja, "csak" a tél és a nyár közötti hõmérséklet-különbséget befolyásolja. Ez persze a visszacsatolási mechanizmusok miatt már önmagában is elég lehet egy felmelegedés ill. lehûlés elindításához. A szélsõségek csökkenése azáltal válthat ki eljegesegést, hogy az enyhébb teleken több csapadék, azaz több hó esik, és ez a vastagodó hótakaró a hûvösebbé váló nyarat egyre nagyobb területeken képes "túlélni". Ezzel elkezdõdik az albedó növekedése, további hûlés, stb.

Másrészt úgy gondolják, hogy a klímaingadozásokat elsõsorban a 60° szélességi körtõl északra esõ területek besugárzása szabályozza - itt viszont (szemben azzal, amikor az egész Földet néztük) a nagyobb tengelyferdeség nagyobb besugárzáshoz, azaz közvetlenül is melegedéshez vezet. (A sarki éjszaka ferdébb forgástengellyel is fél évig tart, ezalatt ugyanúgy nincs beesõ sugárzás; a fél éves nappal során viszont magasabbra emelkedik a Nap.)

Persze a dõlésszög-változás csak egy a három ingadozó paraméter közül: a besugárzást a földpálya elnyúltsága ill. a precesszió, azaz a forgástengely iránya szintúgy befolyásolja.