Most nem volt idõm elõkeresni az angol eredetit, de a magyarra lefordítottban (lektorálta Mika János)a következõ szerepel, idézem:
"Az éghajlat egyensúlyi érzékenysége az éghajlati rendszernek a fenálló sugárzási kényszerre adott válasza,mértékegysége. Ez bár nem elõrejelzés, meghatározása szerint annak a globális átlagban vett felszíni melegedésnek a mértéke, amely a CO2 koncentráció megduplázodása esetén kialakul. Valószínû, hogy ez az érték 2-4.5 fok közötti tartományban van, 3 fok körüli legjobb becsléssel....A vízgõztartalom változásai képviselik a legerõsebb visszacsatolást az éghajlati rendszer érzékenységére, s e folyamatok megértése jobb, mint a TAR (harmadik értékelõ jelentés)-ban volt. A felhõzettel kapcsolatos visszacsatolások továbbra is a bizonytalanság legerõsebb forrásai."
Ezen kívûl azt is állítja a 14.oldalon, hogy "a légkör átlagos vízgõztartalma 1980 óta nõtt, ami megfelel annak a többlet-vízgõztartalomnak, amit a melegebb levegõ be tud fogadni."
Tehát a vízgõz közvetve, a magasabb hõmérséklet miatt növekedhet. A bizonytalanság talán a felhõk miatt adódik.