Egy biztos, az erõsebb Nap-aktivitás kinyírhatja a mûholdakat (illetve az ûrhajósokat, ha nincsenek védett helyen, nem véletlen, hogy az ûrsétákkal járó nagy külsõ munkákat az ISS-en, stb. napminimumkor csinálták), a gyenge meg csökkenti a földi hõmérsékletet. Ez utóbbi viszont minden valószínûség szerint nem pusztán önmagában, hanem azáltal, hogy a gyengébb napszél miatt a csillagközi sugárzás "közelebb jön", ennek az ereje viszont attól is függ, éppen hol vagyunk a Tejútrendszeri keringésen belül. Erre vonatkozó elméleti számítások alapján a korábbi földi jégkorszakok ideje is egy olyan összefüggésrendszerbe illeszthetõ, ami magában foglalja a Tejúton belüli hely, a napaktivitás, a Föld pályája, a kontinensek elhelyezkedése stb. dolgát is. Angolul nagyon sok helyen lehet olvasni ezekrõl.