Az embereknek általában megvan a magukhoz való esze. Egyszerûen mûködik: ami olcsóbb és kényelmesebb azt használják. A nagy hazai elgázosítás során is sokan meghagyták a jó öreg kandallót, cserépkályát. Egy napkollektor a mai gázárak mellett néhány év alatt megtérül. Tömegével épülnek geotermikus kutacskák, amelyek már 3-5-ös jósági fokkal fûtenek. Nagy változások vannak, csak nyitott szemmel kell járni. És ez nem "felülrõl" jött, hisz a hazai politika amennyire csak lehet, ellehetetleníti a megújulókat. Ha ilyen ellenszélben egyre életképesebb, ez azért elgondolkodtató. A megújulók ára lefelé megy, a fosszilis, atomenergia ára meg felfele. A megújulók biztosítják az energetikai szuverenitást, és az ellátásbiztonságot, a hagyományosak és a leendõ fúziós nem. A megújulók egyenletesen, korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, a hagyományosak nem (elméletileg sok urán van, de a kitermelés költségei exponenciálisan emelkednek). Szigorúan piaci oldalról (is) szemlélve a megújulóké a jövõ. Ez persze elég nagy töréshullámokkal fenyegeti a globalizáció néhány alapkövét, amire Nyuli is utalt.