Tény, hogy Európa mérsékelt éghajlatú részén (lényegében az egész kontinens, leszámítva a mediterrán klímájú vidékeket) megfigyelhetõ egy halálozási többlet a hõhullámok idején. Ezt azonban nem a meleg okozza, önmagában sem a 35, sem 40 vagy akár 45 fokos forróság nem végezhet senkivel. Az arab világ fejlettebb országaiban pl. egész életüket ilyen idõjárás viszonyok közepette élik le az emberek, és az arabok közül is jópáran szép kort érnek meg. A meleg napoknál egyébként jóval veszélyesebbek az átlagosnál hidegebb és hosszú telek, ezek a hõhullámoknál lényegesen nagyobb mértékben és hosszabb idõre emelik meg a halálozások számát.

A hõség szerintem az ember nem megfelelõ viselkedésével, életvitelével párhuzamosan válik veszélyessé. Kánikulában a lakásban tartózkodva is több liter vizet kell egyetlen nap alatt elfogyasztanunk, ha a szabadban vagyunk a legmelegebb órákban, akkor ennél is többet. A veszélyeztetett idõsek többsége felhevült lakásában tölti a kánikulai napokat, miközben egyáltalán nem figyel arra, hogy folyadékveszteségét pótolja. A tavaly júliusi hõhullám alatt sajnálatos módon pontosan így lett rosszul a korához képest nagyon jó egészségnek örvendõ 81 éves nagyapám is (mialatt én Skóciában voltam vendéghallgató). zavarban Idén nem fogom hagyni, hogy bármi hasonló történhessen.

Én személy szerint már nem egyszer nyírtam füvet 35°c-ban tûzõ napon, ilyenkor a fejemet vagy rendszeresen meglocsolom vízzel, vagy pedig világos színû nyári sapkát hordok a napszúrás elkerülése végett...