Ha az utolsó 1-2 millió évet, a pleisztocént (ahonnan már nagy felbontású paleoklíma-adataink vannak a sarki jégfuratokból), akkor valóban, nagy vonalakban kb. 100 ezer éven át tartó lehûlési folyamatokat követtek kb. 10 ezer éves visszamelegedések, majd 10-20 ezer éves stabil idõszakok az újabb lehûlésig. Ergo a melegedés durván tízszer gyorsabb volt, mint a lehûlés. Ennek legfõbb oka talán az, hogy a jégtakarók olvadása pozitív visszacsatolással (a hómentes felszín nagyobb energiaelnyelésével) hatékonyan segíti a további melegedést, a jégsapka képzõdése viszont sokkal lassúbb folyamat, mert egy-egy melegebb nyár könnyen semmivé teheti több hideg év "munkáját".

Más kérdés, hogy pl. a legutóbbi glaciális (hideg periódus) utáni felmelegedésnél bekövetkezett az, amitõl ma is sokan tartanak: az olvadó jégbõl a tengerbe jutó édesvíz-tömeg felboríthatta a globális vízkörzés menetét, így néhány évtized alatt kb. 5°C-kal esett vissza az átlaghõmérséklet. Utána fokozatosabb, de szintén nagy ingadozásokkal tarkított visszamelegedés következett.

Egyébként a glaciálisok és visszamelegedések alatt eléggé gyakoriak voltak a rövid, évtizedes-évszázados skálájú, pár °C-os ingadozások; egyedül az interglaciálisok, azaz meleg periódusok "tetején" alakult ki stabil klíma. Valószínûleg nem véletlen, hogy az emberi civilizáció épp a mostani interglaciális elején indult fejlõdésnek... Azaz könnyen lehet, hogy tízezer év múlva ("menetrend szerint" akkortájt ér véget az integlaciális) üvegházgázok nélkül is el kellene kezdenünk alkalmazkodni a civilizáció történetében még nem látott változásokhoz. Persze sokkal jobban tennénk, ha ezt a tízezer évet a felkészülésre használnánk ki, nem pedig elõrébb hoznánk a problémát...

Emellett nagyon jó (és még megválaszolatlan) kérdés az, hogy miért épp az utóbbi pár millió évben vált ennyire ingadozóvá a klíma: korábban se híre, se hamva az ilyen mértékû, ilyen gyorsaságú glaciális-interglaciális váltakozásoknak, pedig a Föld pályaelemei akkor is ingadoztak. Elõtte csak egy nagyon lassú, több millió évenként 1-2°C-os lehûlés látszik... Talán ez a lassú lehûlés pont a pleisztocén elejére hízlalta akkorára a jégtakarókat, hogy a már említett visszacsatolással (és annak ellenkezõjével) a besugárzás apró változásait a jég komoly hõmérsékletváltozásokká alakíthassa? De ez is csak feltételezés...