A tanárokról (pedagógusokról) annyit, hogy fõleg az általános iskola végéig, de szerintem még jóformán a középiskolában is, a tanárok a szüleik helyett szüleik szinte a gyerekeknek. Szinte egész nap dolgoznak, saját családjukra nem sok idõ marad. Mindemellett a tanári fizetések nem kimondottan vonzóak. Azok, akik elsõsorban a megélhetésükért dolgoznak, nyilván akkor lennének elégedettek, ha az egyébként nem kis munka meghozná gyümölcsét (ez persze nem csak a tanárokra igaz). Ehelyett sajnos nem ez történik, így a tanárok alulmotiváltak lesznek, ráadásul ingerlékenyek azért, mert nem valami kiegyensúlyozott az életük. Ez kihat a tanítói munkájára, ami a gyerekeket demoralizálja, ami tovább rontja a tanár munkáját, és így tovább.
Szóval a lényeg röviden: egyszerûen nincsenek megbecsülve a tanárok eléggé. Akármennyire szeret valaki tanítani, ha azt nem becsülik meg, elõbb-utóbb elmegy a kedve. Sajnos nagyon sok mindenkinek igen hamar. k lesznek azok, akik a tanítást is úgy tekintik, hogy "ledarálom gyorsan oszt jóvan, úgyis megkapom azt a kevés pénzt hó végén…".
/Az állam szerepét ebben ismerjük, arról nem is beszélnék./
A netes "kutatómunka", látványos bemutatók készítése olyan pluszmunka ebben, amely ráadásul abszolút nem kötelezõ, így végképp "nem éri meg" megcsinálni.
Bocs az offért.