Anarki Link és Link kérdésére a "Kérdések és válaszok" fórumból:

Egyértelmûnek tûnik, hogy a kezdeti hidegadvekció után a modell szerint a kérdéses térségben nem advekció által hûl tovább a 850 hPa-os szint, hanem valamilyen helyi folyamat okozza ezt (vagy ahogy fogalmaztál: "magától hûl").

Függetlenül attól, hogy mennyi a valószínûsége a -15, -20 fokos T850 értéknek (egyelõre természetesen kicsi), érdekes taglalni a kérdést, mert a modell több-kevesebb hibával, de mégiscsak a légköri folyamatokat próbálja leírni, így sokat lehet tanulni belõle, ha megértjük, mi történhet.

Tehát, az adott idõszakban 850 hPa-os advekció már nincs (elhanyagolható), így ez kizárva.

Ehelyett milyen helyi folyamat jöhet szóba?

1, Az alacsonyabb (felszínközeli) szintek lehûlése fokozatosan kiterjed a 850 hPa-os szintre is (alulról). Ehhez tartós anticiklon kellene, és több napig tartó, sokkal lassabban lejátszódó folyamat. Kizárnám.

2, Csapadék hûtõhatása: minél intenzívebb a csapadék és minél szárazabb a 850 hPa-os szint, annál jobban le tudja hûteni a felette lévõ szinteken képzõdött, azon áthulló csapadék. Ezt is kizárnám nagyjából, mert már akkor kezdõdik és ott is lejátszódik a lehûlés ahol (még) nincs is csapadék, és késõbb sem túl intenzív.

3, A 850 hPa-os szint közelében helyezkedik el a kiterjedt alacsonyszintû felhõzet teteje, és a talajfelszín felett ez veszi át az aktív kisugárzási felület szerepét. Ha ez több napig fennáll, akkor télen napról-napra jobban lehûlhet az adott felszín, ezzel együtt az adott légréteg (850 hPa) is.
Ehhez is legjobb a tisztán anticiklonális hatás, több napon át, amikor magasabb szinteken nincs más felhõzet, ami gátolná a kisugárzást. Anticiklonról viszont most még a talajközelben sem beszélhetünk, viszont az adott terültre a model sok alacsonyszintû felhõt jelez, felette általában kevés magasabb szintû felhõvel, így ez tán nem hanyagolható el....

4, Vertikális mozgások (leáramlás, feláramlás) miatt változik meg adott réteg hõmérséklete. Ehhez azt kell figyelmbe venni, hogy ha vertikálisan mozog a levegõ, akkor azt kvázi adiabatikusan teszi: ha telítetlen, akkor erõsen nõ a hõmérséklete süllyedéskor (ill. erõsen csökken emelkedéskor), ha pedig vízgõzben telített, akkor kevésbé melegszik/hûl. Szóval olyasmi nincs, hogy csak úgy "lejön a magasból a -60 fok" nevet))
Ha jobban megnézzük, 850 hPa-on pont ott hûl fokozatosan a levegõ hõmérséklete advekció nélkül, ahol 500 hPa-on egy hidegcsepp alakul ki. +240 órára pont a hidegcsepp geopotenciál középpontjában és akörül a legnagyobb a lehûlés mértéke (megjelenik a -20 fokos izoterma is 850 hPa-on).
Mivel a magassági hidegcsepp feláramlást generál az alacsonyabb szinteken, ezért a 850 hPa-os szint hûlésének is valahogy "alulról" kell történnie. Ez akkor lehetséges, ha 850 hPa alatt nincsen kirúgódva az állapotgörbe, azaz mondjuk 925 hPa-on majdnem olyan hideg van, és az innen felemelkedõ levegõ még tovább hûl (ha száraz adiabatán, akkor erõsen), és 850 hPa-ra érve alacsonyabb lesz a hõmérséklete mint a korábban ott lévõ levegõé, azaz lehûlést okoz.
(Ez pontosan a "leszüremkedési vagy zsugorodási inverzió" ellentéte, amikor is nagytérségû leáramlás hatására erõsen melegszik a levegõ, és 850 hPa körüli szintre érve felemelegíti azt. Ha nem süllyed tovább a felszín felé, akkor erõs inverzió jön létre)

Leginkább tehát a 4, pontban leírt folyamatot tartom lehetségesnek ez esetben, de persze a vertikális metszeteket is meg kellene vizsgálni ahhoz, hogy errõl jobban meggyõzõdhessünk...

Kiváncsian várom, van-e vkinek egyéb ötlete?