Globális jelenségek
Nem is lehet vitatni, hogy volt korábban is Napból érkezõ sugárzás. Azonban a cikk és maga a probléma nem is errõl szól.
A lényeg ez:
"Miskolczi néhány évvel ezelõtt elõállt az üvegházegyenlet korrigált megoldásával, amely több olyan fontos fizikai mennyiséget is számolni tud, amelyet a klasszikus megoldás nem. Az új egyenlet használatával megszûnik a klasszikus megoldás legfõbb problémája, a hõmérsékleti diszkontinuitás. A legjelentõsebb és nagy port felkavaró következménye mégis az, hogy kimutatható vele: a klasszikus megoldás jelentõsen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében."
Egyszerûbben fogalmazva a következõ a helyzet: van két módszer, egyik számítás szerint mondjuk a mainál kétszer nagyobb CO2 esetében a mostanihoz képest 2-3 °C-kal lenne melegebb, míg a másik esetében csak mondjuk 0,5-1 °C-kal (a számok csak példaként hasra ütés szerûen mondottak). A kérdés, hogy melyik "jó-helyes".
Az elmúlt 10 000 év "kevésbé hektikus kilengései" köszönhetõek természetes folyamatnak illetve a felszín borítottság megváltozásának - csak az elmúlt 200 év alatt számottevõen módosítottunk a felszíni borítottság. Lehet itt az európai erdõség "eltûnésére" gondolni, vagy éppen hogy milyen mértékben nõtt a megmûvelés alá került földterület nagysága világszerte.
Egyébként az elmúlt 10 000 év a mi életvitelünk szempontjából igen csak hektikus volt - lehet itt gondolni az elsõ ezredforduló idején kialakult szinte kisjégkorszaki idõjárási helyzetekre Európa jó részén, míg izlandi-grönlandi térségben meg javában javult az idõ. Vagy éppen a nagy szárazságok hõhullámok idõszakára Európában durván a 12-13. században, míg északon kezdett beköszönteni a kisjégkorszak. Vagy az elsõ pár évszázad Kr. után amikor szintén bõséges csapadék és nagy aszály uralkodott a mediterrán térségben - ha jól emlékszem feljegyzések szerint méterben mérhetõ különbség volt a Fekete-tenger szintjében néhány száz év alatt akkor tájt.
Mellesleg szerintem nincs olyan kutató, aki az üvegházhatás szerepét megkérdõjelezné, így pl a CO2-ét. Inkább csak annak a melegedésben lévõ szerepének mértékét kérdõjelezi meg.
A lényeg ez:
"Miskolczi néhány évvel ezelõtt elõállt az üvegházegyenlet korrigált megoldásával, amely több olyan fontos fizikai mennyiséget is számolni tud, amelyet a klasszikus megoldás nem. Az új egyenlet használatával megszûnik a klasszikus megoldás legfõbb problémája, a hõmérsékleti diszkontinuitás. A legjelentõsebb és nagy port felkavaró következménye mégis az, hogy kimutatható vele: a klasszikus megoldás jelentõsen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében."
Egyszerûbben fogalmazva a következõ a helyzet: van két módszer, egyik számítás szerint mondjuk a mainál kétszer nagyobb CO2 esetében a mostanihoz képest 2-3 °C-kal lenne melegebb, míg a másik esetében csak mondjuk 0,5-1 °C-kal (a számok csak példaként hasra ütés szerûen mondottak). A kérdés, hogy melyik "jó-helyes".
Az elmúlt 10 000 év "kevésbé hektikus kilengései" köszönhetõek természetes folyamatnak illetve a felszín borítottság megváltozásának - csak az elmúlt 200 év alatt számottevõen módosítottunk a felszíni borítottság. Lehet itt az európai erdõség "eltûnésére" gondolni, vagy éppen hogy milyen mértékben nõtt a megmûvelés alá került földterület nagysága világszerte.
Egyébként az elmúlt 10 000 év a mi életvitelünk szempontjából igen csak hektikus volt - lehet itt gondolni az elsõ ezredforduló idején kialakult szinte kisjégkorszaki idõjárási helyzetekre Európa jó részén, míg izlandi-grönlandi térségben meg javában javult az idõ. Vagy éppen a nagy szárazságok hõhullámok idõszakára Európában durván a 12-13. században, míg északon kezdett beköszönteni a kisjégkorszak. Vagy az elsõ pár évszázad Kr. után amikor szintén bõséges csapadék és nagy aszály uralkodott a mediterrán térségben - ha jól emlékszem feljegyzések szerint méterben mérhetõ különbség volt a Fekete-tenger szintjében néhány száz év alatt akkor tájt.
Mellesleg szerintem nincs olyan kutató, aki az üvegházhatás szerepét megkérdõjelezné, így pl a CO2-ét. Inkább csak annak a melegedésben lévõ szerepének mértékét kérdõjelezi meg.