#4589. - Póni (Miskolc)
Elõzmény: LAM (#4576.)

Folytatva a visszatekintõbõl:

Jelen eseteben, minkét helyen zárt állományban sávos szerkezetû széldöntés, viharkár alakult ki.Ez a képeken is jól látszik.Nálunk az ilyen mérvû széldöntések viszonylag ritkábbak, és valóban a tavaszi idõszakra a jellemzõbbek.
A súlyosabb jégkárok (pl. Börzsöny hegység, Nagy-Vasfazék-völgy, bükkös állomány, 1996) pedig a január-februári ónos esõzések fákra rakódott jégrétegei nyomán, az azokat követõ erõs szelek miatt következnek be.
Jégkárok, gallykárok, döntések(szél-jég) az erdei ökoszisztéma életének szerves részei.Lesújtó látvány, de ez a normális.A Kárpátok magas-középhegységeiben, nagyobb reliefû domborzatán ennél jóval jelentõsebb mértékû és területi kiterjedésû széldöntések alakulnak ki.Akár egy-egy nyári "viharfront" cellái nyomán is.
Természetesen egy leteremelés során megbontott állomány szélnek kitett oldalain jóval erõsebb a szélnyomás, mint az állomány közepén.De a zárt térszerkezet megbontását (pl. egy vágásérett bükkösnél) valahol (üzemtervi elõírások alapján) meg kell kezdeni.
Más részt minden erdõtömbnek, részletnek van egy széle -még a hegyláb zónákban is és még az ember által nem bolygatott erdei biocönozisokban is - ahol az adott populáció egyedei nagyobb fokú környezeti hatásokat kénytelenek elviselni. Pl. a kifejezetten kiegyenlítettebb klímát kedvelõ bükkösök erdõszéli vagy mesterségesen irtásszéli egyedei jobban ki vannak téve a napsugárzásnak, fagyhatásnak, kisebb párattartalomnak és a szélnek is. Az irtások szerkezeti eloszlása legfeljebb a diszpergáltáság fokát növelik, ami egy tagoltabb domborzatú hegyvidéken jobban szembetûnik, mint egy síkvidéki erdõben.Lásd mozaikos erdõk a Kunságban.