Valóban Sláger rádió-szintû a hír..

Az erdészeti tevékenység keretében sok évtizede végzett nyugat-dunántúli lucosítás a rossz edafikus viszonyok, tápanyagszegény talajok mellett valóban a szubatlanti klímahatás miatt is arathatott (rész)sikereket. Azonban, az acidofil tûlevelû erdõk a Vend-vidék kivételével (ahol legerõsebben érvényesülnek a szubalpin hatások) hosszútávon csak ingadozó sikerrel, idõnként nagy anyagi ráfordítás árán termeszthetõk - a szárazabb kárpát-medencei klíma és az alacsony tszf. magasság miatt. Más részt, amely területen nem õshonos egy fafaj, ott a mûvelés "mellékhatásaként" fokozottabb a flóra elszegényedése, és az inváziós növényeknek is kiváló terjedési gócpontot jelenthet. Összességében az lenne a kívánatos, hogy a lucfenyõ eredeti helyén, a nyugat-dunántúli mészkerülõ társulások (gesztenyések, tölgyesek, elegyes fenyvesek) színezõ elemének maradna meg.