Azért mert tüntet ahelyett hogy dolgozna...

Kevésbé demagógan: ha a most 1 ha alatti földdel rendelkezõknek hirtelen lenne 8-10-20-30 ha földje, annak megmûveléséhez, hosszú távú használatához sem a szaktudás, sem a technológia, sem az ezekhez szükséges kezdeti tõke nincs meg, ezért nem lehetne csak igy beleveágni.

Úgy függ össze a permetszerrel, hogy az egységes permetezés nagyüzemi eszközökkel hatékonyabb (és homogén vegyszereloszlású), mint ha én bi-58-at, a szomszéd decis-t, a mellette lévõ szomszéd rézgálicot, a másik szomszéd mészkénlét, stb permetez éppen. Arról nem is beszélve, hogy igy a növénytermesztés is homogénabb lenne és a kerítések, közmûvek (minden telken egy kis ház) miatt szükségszerûen elveszõ 2-5-10% terület is hasznosulna.

Egy magángazda ráadásul általában olyan kutat fúr, ami a felsõ 2-3(-4) réteget szívja (30-50 m), telkenként egyet ( =6-8 szivattyú), míg a nagy területen megéri egy 200-300 mély, komoly, nagy kapacitású kutat fúrni, ennek jelentõsége van vízgazdálkodási szempontból is.

A nagy és korszerû traktor talán kevesebbet fogyaszt és szennyez 1 ha-n, mint ha ezen a területen 6-8 db (3-500négyszögöl/telek kb) 50 köbcentis kis munkagép pöfög párhuzamosan, katalizátor stb nélkül.

Tudom hogy drága a fagyvédõ locsolás, de :
1. Elkerülhetõ vele a 90-100%-os fagykár --> lesz termés
2. A termés elmaradásának elkerülésével nem ugrik meg a termény ára, nem lesz hiány, nem lesz import
3. A termelõ nem veszti el a piacát, hiszen 90-100% fagykár esetén a vevõ új termelõt keres magának és nem biztos hogy 1 év után visszatér megint...
4. Ez évben pl a csapadékhiány miatt ennyi víz egyébként is kellene a földnek, igy a kényszerû locsolás - rügyfakadás közben - nem kárba menne, hanem kifejezetten haszonná válhatna.


Egyébként mivel drágább télen locsolni mint nyáron? Ugyanaz az infrastruktúra... vagy tévedek ? Mert ha nem tévedek, akkor a nyári 30-60 locsolós nap mellett az 1-2 téli locsolós nap költsége nem számottevõ.