Válasz a hosszútávú fórum beszélgetésére:


Duna jege:
A Duna régen valóban elég sokszor befagyott komoly teleken, de akkoriban más volt a Duna környezete. Nem voltak rajta erõmûvek, vízlépcsõk és nem haladtak rajta jégtörõ hajók és nem robbantgatták ha éppen komolyan befagyott - legalábbis tudtommal.

Referencia szint:
Más referencia szinthez való viszonyítás esetén éppen más eredményekre jutunk.
Ha már a "60-as évekhez viszonyítunk tudnunk kell, hogy akkoriban mind Európában és mind az USA-ban igen komoly, hideg telek fordultak elõ. Már-már mini kis jégkorszaknak is beillene a "60-as évek. Ahhoz képest minden rekord sebességgel változott meg.

Tendencia:
Igen. Tény, hogy az utóbbi másfél évszázad hõmérsékleti megfigyeléseiben globális szinten van egy lineáris emelkedõ tendencia.

Oszcilláció:
Igen, az is tény, hogy nem egy folytonos emelkedõ hõmérsékletrõl beszélhetünk, inkább hullámzóról. Az oka, hogy a légkör és az óceán között létezik egy belsõ oszcillációs mód, a közöttük lévõ erõs kölcsönhatás következtében.
Itt évtizedekrõl, több évitzedekrõl beszélhetünk.

Elmúlt több, mint egy évtized csúcsdöntõ meleg évei:
Valóban van köze az antopogén hatásnak az elmúlt 12 év rekord meleg éveihez. Itt nem csak az üvegházhatású gázok értendõek antropogén alatt. Azonban az kimarad, hogy ehhez biza a természetes folyamatok is hozzásegítettek.
Hogy hogy értem?
Általános vélekedés a területen dolgozó tudósok között, hogy az észak-atlanti térségben mûködik egy "szívritmus-szabályó"-pacemaker. Jobb szót nem találtam most rá nevet.
Ez az egész északi hemiszférára kihat. Egy olyan jelenség, amely hatását tekintve talán vetekszik az El Nino-val. Habár a két jelenség más idõskálán lényeges.
Igen ez az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation).
Egy idézet egy tudóstól:
"It is possible the enhanced warming in the North Atlantic recently is a superposition of a natural mode plus an anthropogenic mode"- Michael Mann a Virginiai Egyetemrõl (statisztikus-klimatológus). [kerr r. a., 2000: a north atlantic climate pacemaker for the centuries. science, 288, 1984–1985.]
Az utóbbi jó egy évtized földi tekintetben vett magas átlaghõmérséklethez hozzásegített az AMO pozitív fázisba való váltása, a 77-es nagy váltás – vagyis az El Nino megszaporodása – amely szintén egy több évtizedes oszcilláció része, vagy éppen szintén az Indiai-óceán több évtizedes hõmérsékleti oszcillációjának éppen meleg fázisa.

„globális éghajlatváltozás”
Sajnos nagyon sok helyen rosszul fogalmaznak. Minden változást a globális felmelegedés számlájára írnak és azt meg egy az egyben emberi hatásnak könyvelik el. Ez ilyen formán nem igazán helyes. Vannak regionális természetes éghajlatváltozások, ezekre rárakódik az antropogén hatás, és ezek eredõje lesz a Földön megfigyelhetõ éghajlatváltozás. Hogy melyikbe melyik mennyit tesz bele, nem lehet tudni.

Következõ évtized(ek):
Elsõsorban forgatókönyvek szerint lehetne beszélni, vagy éppen feltételes módban. Kivéve, ha valamit nagyon biztosra tudunk és elég sok információ alátámasz ÉS nem forgatókönyv szerint megy.
Nagyon sok tényezõ van, amely meghatározza milyen lesz a következõ évtizedek éghajlata.
Az éghajlati modellek, amelyek eredményei az IPCC-ben is szerepelnek fõleg az ÜHG-s forgatókönyvek alapján futott eredményeket tartalmazza. Más forgatókönyv szerintit nem nagyon. Ez miért baj? Pl. Egyik modellben sincs futtatva egy olyan alternatíva, amelyet pl. az orosz tudós(ok) mellett más ország tudósai is fejtegetnek. Vagy más fontos folyamatok. Vagy ha van is, nagyon nincs publikálva, vagy éppen nem kap viszhangot.
De emellett nem jól fogják meg az AMO-t, sõt még az El Nino-t is van, amelyik meg se látja.
Javítani kellene õket nagyon.
Tudtommal három olyan modell van, amelyet átdolgoztak és egy évtizedre történõ elõrejelzésre használják. Egyik a PREDICATE (Mechanisms and Predictability of Decadal Fluctuations in Atlantic-European Climate) programon belül lett fejlesztve (http://ugamp.nerc.ac.uk/predicate/, az oldalon található egy 2007-es technikai beszámoló, érdemes elolvasni). Ezek jobban figyelembe veszik a természetes folyamatokat is, mint pl. az El Nino.

Atlanti-óceán vízhõmérsékletének jövõje:
Szintén egy idézet:
„Judging by the 1400-year simulation’s AMO, Knight and colleagues predict that the conveyor will begin to slow within a decade or so.” [kerr r. a., 2005: atlantic climate pacemaker for millennia past, decades hence? science, 309, 41-43.]
Egy biztos, jelenleg a pozitív fázisban vagyunk és a következõ évtizedekben nagyon valószínû, hogy újra átvált a negatív fázisba.