Úgy látom,hogy az általam 3-4 évtized viszonylatában tapasztalt szárazodás,rh csökkenés,amit sokszor leírtam(pl.a ködös napok,vagy ködtakarós idõszakok erõs csökkenése formájában),talán statisztikailag is igazolt.Nekem nyáron ez nem csak a ködök csökkenésében(nyári ködöt az idén ha egyszer láttam) tûnt fel,hanem a kevesebb felhõ,tisztább levegõ,nagyobb látótávolságok,szikrázó napsütés tömkelege,"égetõ" napsütés sokszor a szószerinti értelemben.És persze a nyarak magasabb T-je azonos páramennyiség mellett alacsonyabb rh-t eredményez.
Mivel a melegebb tengervíz nagyobb párolgáshoz vezet,a szárazföldön ez nem érzékelhetõ,fõleg nyáron,ha a felmelegedés erõsebb az átlagnál.Télen viszont erõsebb lehûlésnek kéne lenni,ha alacsonyabb az rh(a vízgõz,köd,felhõ csökkentené a kisugárzást),de mégsem mondhatjuk,hogy erõsebb hidegeink lennének.A nyári félévben viszont magyarázhatóak lennének így a gyakori erõs hidegek(pl.az idén július végén és szeptember elején az erõs lehûlések).Bár ha belegondolok,a téli meleg anomáliák idején sem annyira a lehûlés éjszakai elmaradása volt a kirívó,hanem a 15-20 fokos téli nappali felmelegedések sokasága.