Ezen én is eltûnõdtem de, ismerve hogy a felszín közeli hõmérséklet kialakításában nem csak az számít, hogy milyen légtömegek érkeznek fölénk, hanem az is hogy mennyire nedves.
A nedvesség elég komolyan tudja hûteni a levegõt, pontosabban szólva, megakadályozza a levegõ erõsebb felmelegedését.
Link
Láthatod, hogy míg - magasabb szinteket nézve - az 50-es évek eleje hasonlóan meleg volt, mint az elmúlt években (a nyarat tekintve), addig a lentebbi szinteken, felszín közelében már nem.
Ennek oka, hogy az 50-es években jóval magasabb volt a térségünk feletti rh, mint mostanság.
Ez okozza, hogy az 50-es évek elején a nyarak nem voltak olyan forróak a felszín közelében, mint az elmúlt években.

Az NCEP reanalízisekrõl annyit, hogy sokan arra hivatkoznak, hogy mivel amerikai modell biztos nem jól fogja meg az európai viszonyokat és ezért jobbb az ECMWF reanalízisei. Én mivel nem tudtam ezt egy "elfogadható" magyarázatnak venni, hivatalos magyar adatokkal összevetettem mindkettõt. Pontosabban szólva 850-es hõmérsékleti értékeket vizsgáltam. Az ECMWF túlbecsülte az utóbbi egy-két évtizedre, míg az NCEP picit alá becsülte. Abszolút hiba nagyságát tekintve az NCEP vétette a lekisebbet. De ez egy paraméter ellenõrzése volt a téli idõszakra, ugyanolyan rácsfelbontás esetén ugyanarra a rácspontra nézve. A többi esetében nem tudom megmondani mi a helyzet.
Mivel nincsenek egzakt mérések minden paraméterre, mindenhol 1948-ig visszamenõleg, így nagyon nem is lehet, eldönteni melyik reanalízis jobb.
Intézettõl, országtól, szakértõtõl függ, ki melyiket használja.