Az a baj, hogy ha eddig nem jöttünk rá, ezután sem fogunk.

Még mindig sokan úgy tekintenek ezekre a hőhullámokra és adják elő, mintha ez valami totálisan újkeletű dolog lenne ezen az éghajlaton, pedig nem.

Valamennyivel növekedett a gyakoriságuk, hosszuk, de hogy ettől szignifikánsan többen halnának meg, mint a múltban, azt azért nehezen hiszem.

Elég megnézni az OMSZ rekordos oldalát.

Csak pár pl.:

június
1921 3, 4, 5
július
1950 1, 3, 4, 5, 6
1921  25-30
augusztus
1946 13, (17), 18, 19 a zárójel azért, mert túl alacsony, valsz. nem az a rekord
1950 27, 28, 29, 31

Látható, hogy ezek sem 1-1 napos hirtelen fellángolások voltak, hanem hosszú hőhullámok és most csak a rekordokból szemezgettem.

Ugyanilyen kamu az is, amikor jön ez: "de nézd meg, mennyi rekord van a 20XX-es évekből."

Persze, mert egy csomó régi állomás nincs feldolgozva, lett egy csomó új, közülük több is véleményes helyen (lásd Zabar a másik oldalon - mondjuk ott az elhelyezéssel nincs semmi gond).

Plusz amikor jön egy új rekord, annál a "sosevótmégilyen" az rendszerint pár tized fokot jelent.

Én nem hiszem, hogy az a társadalom, amelyik egy -30/+40 fok közötti éghajlaton él 1000 éve, hirtelen el kezdene megpusztulni, mert átlagosan 2 nappal hosszabbak a hőhullámok, meg az átlag T emelkedett 1-2 fokot, miközben egy átlag nyári napon 15-20 fok a napi hőingás.