Nem véletlen, hogy a történet fiatalsága nyomán a geográfiai is belefúrta "kis kiváncsi orrát" a negyedidõszak kutatás ingoványos talajába.Fõleg, ha kellemes löszfalakban turkálhat foszilis vasas talajszelvények után vagy TLC vizsgálatokkal domboríthat.kacsint
Valóban ez a jégkori taglalás inkább csak egy általános idõkeret volt, amit az egyes publikációkban megjelenõ kutatási eredmények pro és kontra finomítgatnak.Ezért nem mentem bele méllyebben én sem ennek taglalásába, mivel nem érdemes elvesznünk a hideg és meleg periódusok oszcilláló tengerében.
Abban pontosítanék, hogy a régészettel karöltött paleozoológiai kutatások eredményei elég régen bizonyították a mainál - esetenként jelentékenyebben - melegebb klíma meglétét, épp a feltárt élõvilág maradványai alapján.G/M interglaciálisban is a mai európai éghajlatnál melegebb égövekre jellemzõ növények, állatok éltek, de a mindeli glaciális két hideg csúcsa közötti meleg periódusból származnak a vértesszõllösi magótmajom és kardfogú tigris fossziliák.A M/R interglaciálisban a Szajnában és a Rajnában õsvizilovak úsztak, míg az Alpok magasabb régióiban (mai alhavasi öv) melegkedvelõ erdõségek húzódtak.A Riss-Würm közti meleg idõszakból pedig, elég ismert a Bükk hegységbeli, kifejezetten meleg kedvelõ Hystrix (õsi tarajos sül).A balkán északi részén ugyanekkor orrszarvúakat találhatunk.
Ami a gyorsabb ingadozásokra jellemzõ, hogy a Würm 3-ban (utolsó jelentõs glaciális)pl. a Kárpát-medencében sarvidéki örvös lemmingek és rénszarvas csordák nyomaira bukkanhatunk.A Dunakanyarban keleti-gravettien törzsek lestek a jóval kisebb vízhozamú folyó gázlóinál a tundrák vándoraira...