Termeszetesen nem gondolom, hogy a mostanihoz hasonlo nyari havazasok szamottevoen hozzajarulnak a gleccserek gyarapodasahoz. Ezt csupan erdekessegkent emlitettem meg, utalva arra, hogy olyan magassagban, ahol nyaron is leeshet ekkora homennyiseg, telen nem igazan lep fel szamottevo olvadas, barmilyen enyhe telrol legyen szo. Vagyis az olvadas merteket inkabb a nyarak (ill. az atmeneti evszakok) klimaja szabalyozhatja... Es kerdes, hogy a telek zonalisabba valasaval egyidoben ezek hogyan alakultak.

(Egy pelda a WO-rol: az elmult telen, decembertol marciusig a 2962 m magas Zugspitzen 7-szer emelkedett fagypont fole a T, ebbol csak ketszer volt 2 fok felett. Tehat gyakorlatilag az osszes csapadek hoban jott le, es elhanyagolhato volt az olvadas.)

Teny, hogy mindezek szubjektiv meglatasok, de attol tartok, tul keves informacionk van ezekben a kerdesekben ahhoz, hogy 100%-osan objektiv kijelenteseket tegyunk... (Szerintem a temaval kapcsolatos szakcikkekben is elkerulhetetlenul van szubjektiv elem, meg ha nem is dicsekednek vele a szerzok.)

"A tartós, enyhe, zonális elõoldal esetén nincs minek hullámot vetni az Alpok térségében."
Ugy tunik, zonalitas alatt sem pont ugyanazt ertjuk... ha igazan eros, tartos nyugatias aramlas alakul ki a kontinens felett, az szamomra azt jelenti, hogy a ciklonok es frontjaik sorra kovetik egymast, tehat elo- es hatoldali helyzetek valtakozasabol fog allni egy ilyen idoszak. (Ahol persze a hatoldal nem kemeny hidegbetorest, hanem oceani eredetu levego ENy-rol valo bearamlasat jelenti.) Ha tartosan elooldalon tudunk maradni, ill. ha a frontok csak tolunk eszakra huznak el, az szerintem mar a zonalitas gyengelkedesenek jele...

De ha valahol tevedest latsz, koszonettel veszem, ha korrigalsz. nevet