Akidobos úgy vélem az idõ jól van kitalálva csak rosszul használjuk fel szomoru
Nagyon tág példa, sok ember képtelen kezelni értelmes emberek által kitalált ketyerét (pld. anyós vs. videó) vagy nem használja "rendeltetésszerûen" többnyire azért mert nem képes megérteni vagy nem is akarja megérteni a "használati utasítást". Így az IDÕ esetében sem követik a sokféle ajánlást pld. "minden órádnak szakítsd le virágát"
Néhai édesapám gyakran korholt az idõbeosztásom miatt. Õ napi tevékenységét minden áldott nap még reggel napi öltözködés, tisztálkodás közben átgondolta, megtervezte, vázlatát olykor papírra vetette, mindenre jutott ideje. Sikeres volt, mert amit egyszer eltervezett tûzön-vízen keresztül végre is hajtotta, akadály nem számított. A rendszer hátránya hogy szinte soha nem lazíthatott sarkos életvitelén. Bár õ nevelt a Természet és természettudományok, a szavak és zene szeretetére, szenteste, gyertyagyújtás idején a közös éneklés után verseket olvasott fel nekünk, elérzékenyült egy szebb zene hallatán, de életvitelében kõkemény ejtõernyõs katona maradt haláláig, sose értette rendszertelen, lazaságra hajlamos életvitelemet, mellyel szerinte elherdáltam az oly kevés idõt, lazaságomat nemegyszer lustaságnak minõsítve. Felnõtt koromban sokat vitatkoztunk a kétféle életszemléletrõl, mert sztem a szabályok közé szorított sarkos életvitel nem ad lehetõséget új ötletekre, ellenben laza kötetlen csapongással folyamatosan improvizálva igen. Sajnos közösségben a kétféle életvitel mellékhatása a "tücsök és hangya" ellentétet kelti, mert emberi természetünk lappangó atavisztikus ösztöne természetesen laza azaz lusta hentergésre ösztönöz, de ha elõre/tovább akar jutni az ember, sajnos szükséges a tervezés, a gondos idõbeosztás, fõleg annak betartása magunk és mások érdekében. Tisztelet a kivételnek, sokan rosszul használják fel amúgy is szûkösen kimért aktív életidejüket.