Engem is érdekelne egy átfogó, objektív elemzés azokról a napokról. A neten eddig még nem találtam ilyet: Amit találtam: az néhány fotó a szomorú fogaskerekû balesetrõl. Aki erre nem emlékezne: két fogaskerekû összeütközött és a lentrõl jövõ szerelvény második kocsija elszabadult és gyakorlatilag a Városmajorig szabadon száguldott.
17 éves voltam akkor, lelkes, természetbarát kamasz. Nekem a 9-e esti 3-4 cm hó kevésnek tûnik. Tény, hogy az elsõ nap este még nem volt káosz a fõvárosban, sõt közel 0 fokig enyhült a levegõ. 10-én pedig olyan 11 óra magasságában kezdett intenzíven havazni Budapesten. Emlékszem arra, ahogy délkelet felõl kezdett beszürkülni az ég, eleinte nyugati irányban még viszonylag vékony volt a felhõzet.
Akkoriban a Déli-pályauudvar közelében, a Sport kórház mellett laktam.Normális idõben 5-6 perc alatt elértem a Metróhoz. 12-én reggel egy barátnõmet kísértem haza, mert sem neki, sem nekem nem volt aznap suli. Több mint fél óra kellett ahhoz, hogy leérjünk a Délibe. Nem is a fél méteres hó volt a legnagyobb akadály, hanem a szél emelte méteres hóakadályok. Mindez Buda szívében, a Vár alatt.
Még az is feldereng, hogy a hó csak lassan olvadt és még február végén is volt belõle egy kevés. A lezúdult hó gyönyörûvé tette a várost, igaz, egy idõ után már nekem is elegem volt a kemény hidegbõl és a rengeteg hóból. Talán az volt az egyetlen év, amikor nem akartam több havat látni. És nem is látam, mert az 1987/88-as tél emlékezetesen enyhe és eseménytelen volt, akár csak a rákövetkezõ két tél.