Agazdag megkérdõjelezed "hmm mindig"... hát IGEN mindig, hiszen a mi rövidke elröppenõ kis életünkben konstans hossznak számít az utóbbi pár ezer év, ezért hoztam fel analóg példának nevet
A világirodalom és különbözõ népek legendák sorában örökítették meg a Sarkcsillagot. A rómaiak számára az állandóság jelképe volt, az angolszász törzsek Hajóscsillagnak nevezték. Thálész állítólag a fõniciaiaktól leste el. Az arabok Észak csillagaként emlegették. Az indiai és kínai civilizációkban az univerzum tengelyeként építészetükben, mûvészetükben is megjelenik.
Ha nem jön semmi közbe, úgy tizenkétezer év múlva a Vega jóval fényesebb sarkcsillag lesz nevet
Az idõ szerintem csak folyamatok eredménye, önmagában nem létezik, pusztán egy segédváltozóként használt fogalom. Ha minden folyamat leáll, az idõ is megszûnik létezni. A nyugalom abszolút vonatkoztatási rendszerének hiánya miatt azt sem tudjuk megállapítani, hogy különbözõ idõben bekövetkezett két esemény a tér azonos pontján ment-e végbe. A hõmérséklet is addig mérhetõ amíg két eltérõ közeg molekulái kölcsönhatásban vannak, 0 K°-on leáll a molekulák mozgása és állandó energiaátadása, a folyamat mérhetetlenné válik. Ha feltételezed hogy az idõ formálható, önálló fizikai jelenség, azt is feltételezed hogy gyorsítható, lassítható esetleg visszafordítható. A feltételezés magával hozza, hogy egy sóoldatban a vízmolekulák között jól elkeveredett NaCl molekulák kiválnak az oldatból és mindegyik hajszálpontosan eredeti helyzetébe tér vissza, atomról atomra felépitve ugyanazt a sókristályt, ez pedig könnyen az "eleve elrendeltetéshez" vezet, melynek rendszerében a legapróbb elemi részecskének is saját meghatározott helye van, semmilyen változás, még egy elektronpálya eltérés sem engedhetõ meg, a múlt meghamisítása nagyon megváltoztatja a jövöt. Az entrópiával jellemezzük a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, termodinamikai valószínûségének a mértékét. A hõ a melegebb testrõl a hidegebb test felé áramlik. Minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hõvé alakul, minfravörös sugárzásként szétszóródik mindenfelé. Ezt "összeszedni" az eleve elrendeltetés feltételezése nélkül bajos. A világ a rendezõdés felé halad és a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. Vagy feltételezzük egy magasabb teremtõ hatalom létezését aki a tervezés során mindennek kijelölte helyét a világmindenségben? Miért is ne, létezését se cáfolni se megerõsíteni nem tudjuk, csak vélekedünk ki így ki úgy. Ateista szellemû futó gondolat, azért fura egy gondoskodó felsõbb hatalom létezésében hinni, mely a nap minden percében engedi mit sem vétõ, hozzá könyörgõ fohászkodó emberek szenvedését, kínok közötti pusztulását, oktalan gyilkosságokat, ártatlan kisgyerekek éhhalálát, idõs emberek fagyhalálát. Az entrópia egyenértékû a rendezetlenséggel. Bizonyára Te is tudod, mindent a rendezetlenség, ha tetszik a Káosz ural, a világ az Õskáoszból született és visszafordíthatatlan változásokkal halad a rendezõdés felé. A folyamatok, történések ellenõrzött behatárolására bevezettük az idõ segédfogalmát, mostanság már negyedik Z tengelyként a meglévõ 3D tengelyek mellé, de csak segédváltozó, fizikai-matematikai fogalom, pusztán a rendszerezés egyik segédeszköze, segít eligazodni a zûrzavarban. Ha tetszik, az IDÕT mi magunk hívtuk életre nevet
Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Csillagászat/MetNet kacsint