Csillagászat és űrkutatás
Igen, szeretik elfelejteni hogy az idõ csak két esemény lefolyásának egymáshoz viszonyított és megállapodás szerint rögzített arányszáma, pld. amíg elgyalogolok a 6 km-re lévõ HÉV állomáshoz, a Föld nevû bolygó 15°-ot fordul el tengelye körül. A 15°-os szögelfordulást elnevezték 1 órának létrehozva ezzel egy elvont fogalmat, mely önmagában nem létezik (akár lehetne szívdobbanás is az egység) de jól lehet tervezni, ha idõben indulok, 6 km/h sebességgel elérem a HÉV-et. Idõ fogalmáról csak addig beszélhetünk amíg létezik két egymással összevethetõ folyamat
Önmagában létezõ egyetlen folyamatot nincs mihez viszonyítani
A középponti példáról pedig a Sarkcsillag (Polaris) jut eszembe.
Mindenkor vezércsillag volt, mivel szabadszemes észleléssel mindig ugyanazon a ponton látható, az északi égbolt látszólagos forgásközpontja. Kellõ nagyítással figyelve kiderül hogy a Föld forgástengelyének precessziója következtében látszólag körkörös pályát ír le, így más-más pontra mutat - egy adott körön belül, de kellõen "távolról" nézve (ha a kör látószöge nullára csökken, ponttá zsugorodik) bárhonnan nézzük, mindig középpontban lesz.
Önmagában létezõ egyetlen folyamatot nincs mihez viszonyítani
A középponti példáról pedig a Sarkcsillag (Polaris) jut eszembe.
Mindenkor vezércsillag volt, mivel szabadszemes észleléssel mindig ugyanazon a ponton látható, az északi égbolt látszólagos forgásközpontja. Kellõ nagyítással figyelve kiderül hogy a Föld forgástengelyének precessziója következtében látszólag körkörös pályát ír le, így más-más pontra mutat - egy adott körön belül, de kellõen "távolról" nézve (ha a kör látószöge nullára csökken, ponttá zsugorodik) bárhonnan nézzük, mindig középpontban lesz.