Brutálisan gyönyörû zivatar érkezett ide, ahogy jöttem haza Kõbányáról. Száguldottam haza, hogy még lefotózzam, mert a nap még épphogy sütött, és gyönyörûen kontrasztosan sötét volt a felhõ (remélem, Dzsibzon lefotózta Lõrincrõl, vagy Metfickó Budáról), fantasztikus volt. Mivel azonban a budapesti autósok bénák és hülyék, és fõleg olyan lassúak, mint a csiga (nem kell félreérteni, én is 50+kistûréssel közlekedem, de ma Pesterzsébeten kb. 20 volt az átlag), mire kiértem a fotóhelyre, pont abban a pillanatban, elkezdõdött a felhõszakadás, és a látvány is egy teljesen sima rétegfelhõjévé redukálódott. Gyönyörû, egész közeli lecsapók vannak, idén elõször ilyen közel.

Szóval egy ilyen élmény után, amikor most speciel, mint az állat spuriztam a mezõre a közeli lecsapók között, hogy fényképezzzek többek között nektek is, igen morcos leszek, ha majd jön a sípolás, hogy miért nem fotóztunk...