Sziasztok! Ha megengeditek kicsit pontosítanék néhány dologban.
Az éghajlatváltozás, nem csak a felmelegedést jelenti - és nem is mindenütt az lesz. Lesznek régiók - nem a Golf-áramlat gyengülése miatt - ahol lehûlés lesz. A légköri hullámok, rendszerek átrendezõdése váltja ki ezeket a lokális lehûléseket, melyek természetesen idõben és térben is még nem pontosan láthatók.
Az IPCC forgatókönyveknél maradva természetesen a végkimenetel a legtöbb területen a mainál melegebb éghajlatot mutat. Azonban, van egy kis baj és akkor beszéljünk a Golf-áramlatról. Az IPCC mostani 4. Értékelõ Jelentésében bemutatott 22 éghajlati modell eredmény az áramlat stagnálását, vagy gyengülését adja. A legtöbb a gyengülést. Míg a 2001-es jelentésben 0 és 20% között mozgott a gyengülés mértéke, a mostani jelentésben 0 és 50% között. Sajnos ezek a modellfutások nem tartalmazzák az édesvízi fluxust. Vagyis nincs bennük pluszban, hogy az olvadó Grönlandról származó édesvíz és alapjában véve az olvadó tengeri jégtakaró által szolgáltatott édesvíz milyen hatással lesz a gyengülõ áramlatra. Eddig a legtöbb külön erre a célra módosított, kiegészített modellfutások szerint durván 800-900ppm-es szén-dioxid koncentráció esetén bekövetkezhet a leállás. Ez durván azt jelenti, hogy ha a Föld átlaghõmérséklete 2-3 °C-ot emelkedik még akkor drasztikus hatással lehet az áramlatokra.
Rosz hír, hogy pár évtized alatt is leállhat, de jobb esetben eltart vagy 100 évig is. Rossz hír, hogy bizonyos foragtókönyvek szerint akár még ebben a században is megtörténhet a leállás a feltételezések szeirnt. Ha leállna, sokan igaz jogosan azt mondják, akkor sem jön új jégkörszak az egész Földre. A gáz az, hogy még ha csak a 25-50%-os gyengülés következik be, akkor is jelentõs szinoptikus skálájú átrendezõdésre és légköri áramlási rendszer megváltozásra, módosulásra lehet akár számítani.
Persze a lehûlés leginkább az európai kontinens északi és nyugati részeit érinti majd, és a nyílt óceáni területket. A számítások és modellezések szerint - a melegedéstõl eltekintve - kb fél - 2 fokkal csökkene nálunk - Közép-Európában - a hõmérséklet. Persze ha nem mondjuk a következõ néhány évtizeden belül történik meg és kellõ mértékben melegszik már fel a levegõ akkora, akkor talán fokokbané s átlagban nem érzékelteti hatását annyira. Persze a valóság nem ez. Függetlenül attól, hogy melegebb lesz a klíma, a téli idõszakban kritikussá válik a helyzet.
Na de még mielõtt belemászok nagyon a részletekbe, inkább vegyük csak azt, hogy a mostani idõjárási viszonyokhoz képest egy fél, 1, 2 fokos lehûlés mit jelentene hazánkban, Európa közepén.
A téli idõszakban semmi jót nem jelentene. Fél fok visszaesése esetén az 50-es, 60-as évek teleinek megfelelõ hõmérsékletek lennének telente. Ha egy fokkal, az kb az 1810-es,1830-as és akkori idõk téli hõmérsékleteit hozná vissza. Másfél-két fok az pedig a jó kis fogcsikorgató, Adriai-tenger befagy Velece és Horvátország közt, folyók mind befagynak, tavak is, és minden elfagy teleket jelentene. Ilyenek kb 1600-as évek utolsó, 1700-as évek elsõ néhány évitzedei voltak. (A hasonlóság évtizedekben értendõ és nem egyes években.)
Összegezve: klimatológiai szempontból, ha most leállna a két áramlat (Golf, Észak-atlanti) akkor mintegy 0,5-2 fokkal lenne kb hidegebb Közép-Európa évi közepe. A télen azonban a mai viszonyokhoz képest lennének hasonló telek is, de gyakoribb lenne az átlagosnál (~ -1°C) 5-10 fokkal is hidegebb telek.