Globális jelenségek
Bocsanat, pontositanom kell: az intervallumok KOZEPET jelzi a vizszintes tengely, ezert van az a hezag a legelejen, 1841-nel. [sajnos az excel tabla nincs nalam, az emlekezet pedig, mint lathato, hibakkal terhelt...]
Kerdesedre: nem, nem egeszen biztos. Az azert latszik, hogy nem evszazadok ota tart a trend - hiszen akkor 700 mm-rol vagy meg magasabbrol kellett volna indulnia. Igy pedig erdos puszta helyett suru, osszefuggo erdo lett volna az Alfold termeszetes novenytakaroja, nem a buza valhatott volna a legtobbet termesztett gabonava, stb... de szerintem LAM sokkal tobb es pontosabb peldat mondhatna.
Ha viszont oda-vissza ingadozott 100 mm-rel evszazados skalan a csapadek, az csak olyan apro valtozasokat okozhatott, amiket elfedne a tobbi "zavaro" tenyezo... Az is gond, hogy az elovilag kesleltetve koveti a klima valtozasat - egy 100 eves periodus eseten mire valamelyik iranyban reagalni tudna, mar "vissza is kell fordulnia". Vizsgalhatjuk a fak evgyuruit is, ez minden egyes evrol biztosit egy adatot, de itt megint a hatasok szetvalasztasaba bukunk bele. Nem tudjuk megmondani, hogy a fa a sok csapadek, a kedvezo homerseklet vagy epp nem is idojarasi ok miatt novekedett gyorsabban pl. 1729-ben...
A statisztikai eredmenyekhez meg kerek nehany honap turelmet, de amint elorebb jutok, rogton megosztom veletek! [a most belinkelt grafikonjaim is szerepeltek mar itt korabban.]
Kerdesedre: nem, nem egeszen biztos. Az azert latszik, hogy nem evszazadok ota tart a trend - hiszen akkor 700 mm-rol vagy meg magasabbrol kellett volna indulnia. Igy pedig erdos puszta helyett suru, osszefuggo erdo lett volna az Alfold termeszetes novenytakaroja, nem a buza valhatott volna a legtobbet termesztett gabonava, stb... de szerintem LAM sokkal tobb es pontosabb peldat mondhatna.
Ha viszont oda-vissza ingadozott 100 mm-rel evszazados skalan a csapadek, az csak olyan apro valtozasokat okozhatott, amiket elfedne a tobbi "zavaro" tenyezo... Az is gond, hogy az elovilag kesleltetve koveti a klima valtozasat - egy 100 eves periodus eseten mire valamelyik iranyban reagalni tudna, mar "vissza is kell fordulnia". Vizsgalhatjuk a fak evgyuruit is, ez minden egyes evrol biztosit egy adatot, de itt megint a hatasok szetvalasztasaba bukunk bele. Nem tudjuk megmondani, hogy a fa a sok csapadek, a kedvezo homerseklet vagy epp nem is idojarasi ok miatt novekedett gyorsabban pl. 1729-ben...
A statisztikai eredmenyekhez meg kerek nehany honap turelmet, de amint elorebb jutok, rogton megosztom veletek! [a most belinkelt grafikonjaim is szerepeltek mar itt korabban.]