2010-ben a Bükk környékén összpontosultak a rengések, amik a mostaninál is gyakoribbak, ugyanakkor gyengébbek, és emlékeim szerint kisebb fészekmélységûek voltak. Ezek alapján jött a lehetõség, hogy a Bükk karsztos kõzettõmegén át lejutó víz "csúszópályává" alakíthatta a vetõket, lehetõvé téve, hogy a feszültség ne gyûljön további évtizedeken keresztül (egy jövõbeli 4-es, 5-ös rengésig), hanem sok kis rengés formájában feloldódjon. De az általad írt nyomásnövekedés is egy lehetséges mechanizmus. A mostani esetben - a fõ rengés erejébõl és fészekmélységébõl kiindulva - a csapadék nem tûnik elegendõ magyarázatnak. A rengések szaporodása inkább annak tudható be, hogy a "nagy" rengéshez elõ- és utórengések kapcsolódnak. (Ha egy kõzetblokk nagyobbat moccan, akkor ennek hatására a blokk túloldalán fog feszültség elõállni, ott alakulhat ki rengés, stb... a hatás jó pár blokkon és vetõn keresztül tovagyûrûzhet.)