Földtan
Akár három dolgot is kérdezhetsz, ahogy azt meg is tetted.
- Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû kéregrész"-ként említett ALCAPA-egység déli határa), és ami ennél fontosabb, jelenleg is aktív, mivel többé-kevésbé ennek mentén megy az Északi-középhegység felfelé, a Jászsági-medence aljzata lefelé.
- Magyarország alatt a litoszféra (a Föld rideg, szilárd burka) kb. 60 km vastag, nincsenek több száz km-re alábukó lemezdarabok, mint a mélytengeri árkoknál. Egyszóval 60 km-nél mélyebb fészkû földrengés eleve fizikai képtelenség lenne. Ráadásul az ilyen "helyiérdekû" (megyényi vagy kis országnyi méretû) törésvonalak csak a litoszféra legfelsõ részét szelik át, szóval a 8 km teljesen rendben van.
- A bulvármédia általában ferdít, de a belinkelt hírben (ahol szerencsére a legmegbízhatóbb forrást kérdezték) nem látok tévedést.
- Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû kéregrész"-ként említett ALCAPA-egység déli határa), és ami ennél fontosabb, jelenleg is aktív, mivel többé-kevésbé ennek mentén megy az Északi-középhegység felfelé, a Jászsági-medence aljzata lefelé.
- Magyarország alatt a litoszféra (a Föld rideg, szilárd burka) kb. 60 km vastag, nincsenek több száz km-re alábukó lemezdarabok, mint a mélytengeri árkoknál. Egyszóval 60 km-nél mélyebb fészkû földrengés eleve fizikai képtelenség lenne. Ráadásul az ilyen "helyiérdekû" (megyényi vagy kis országnyi méretû) törésvonalak csak a litoszféra legfelsõ részét szelik át, szóval a 8 km teljesen rendben van.
- A bulvármédia általában ferdít, de a belinkelt hírben (ahol szerencsére a legmegbízhatóbb forrást kérdezték) nem látok tévedést.