Földtan
Reflexiós szeizmikus mérés. A géppel (kéretik nem röhögni: hivatalosan vibrátor névre hallgat) keltett "földrengés"hullámok néhány km mélységig jutnak le, részben visszaverõdve az összes olyan felületrõl, ahol az ún. akusztikus impedancia (sûrûség és a hullámterjedési sebesség szorzata) megváltozik. Ezek praktikusan a különbözõ anyagú kõzetrétegek (homok vs. agyag, andezit vs. mészkõ, stb...) határai. A visszavert hullámok beérkezési idejét mérik a geofonok. Ezek adatait összegezve, mindenféle zaj- és hibaszûrõ eljárások után kirajzolható az a szelvény, ami leképezi az észlelt réteghatárokat.
Szeizmikus szelvényekre jópár példát láthatsz itt: Link
Egy ilyen szelvény csak a rétegek geometriáját adja meg, ill. az látszik rajta, hogy milyen mértékben változik az akusztikus impedancia az egyes felületeken (minél jobban, annál kontrasztosabb a vonal). Hogy egy-egy réteg anyaga konkrétan micsoda, ill. tartalmaz-e vizet vagy szénhidrogént, ahhoz fúrásra van szükség. (Olaj/gáz szeizmikus meghatározására újabban vannak trükkök, de csak a legjobb minõségû méréseken, és ott is elég nagy bizonytalansággal mûködnek.) A szeizmikát fõleg arra használják, hogy kitalálják, hol lesz érdemes fúrni, hol van olyan szerkezet (gyûrõdés, stb.), ami a geometriája alapján szénhidrogén-csapda LEHET. Persze ha már vannak fúrások egy szeizmikus szelvény mentén, ezek alapján rá is lehet bökni a kirajzolódó rétegekre, hogy melyik a miocén homokkõ, és melyik a triász mészkõ. A fõ bizonytalanság itt az, hogy a szeizmika nem mélységet, hanem a hullám beérkezési idejét méri, ez van a szelvény függõleges tengelyén... a terjedési sebességet pedig nem mindig ismerjük elég pontosan.
A Magyarországon mért szeizmikus szelvényeket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kezeli. (Elvileg minden adatnak ide kell kerülnie, akármelyik cég mérte.) Jelentõs részük viszont üzleti titok, ezeket oktatás-kutatás céljára is nehéz megszerezni. A nem titkosaknak darabját kb. 10000 Ft-ért árulják.
Viszont ha arra vagy kíváncsi, mi van nálad a föld alatt, akkor a fúrások jegyzõkönyvei úgyis többet mondanak. Ezeket is az MBFH-ban gyûjtik, de a titkosított adatok aránya némileg kisebb, és ami nyilvános, azt az adattárukban: Link ingyen és bérmentve megnézheted.
Szeizmikus szelvényekre jópár példát láthatsz itt: Link
Egy ilyen szelvény csak a rétegek geometriáját adja meg, ill. az látszik rajta, hogy milyen mértékben változik az akusztikus impedancia az egyes felületeken (minél jobban, annál kontrasztosabb a vonal). Hogy egy-egy réteg anyaga konkrétan micsoda, ill. tartalmaz-e vizet vagy szénhidrogént, ahhoz fúrásra van szükség. (Olaj/gáz szeizmikus meghatározására újabban vannak trükkök, de csak a legjobb minõségû méréseken, és ott is elég nagy bizonytalansággal mûködnek.) A szeizmikát fõleg arra használják, hogy kitalálják, hol lesz érdemes fúrni, hol van olyan szerkezet (gyûrõdés, stb.), ami a geometriája alapján szénhidrogén-csapda LEHET. Persze ha már vannak fúrások egy szeizmikus szelvény mentén, ezek alapján rá is lehet bökni a kirajzolódó rétegekre, hogy melyik a miocén homokkõ, és melyik a triász mészkõ. A fõ bizonytalanság itt az, hogy a szeizmika nem mélységet, hanem a hullám beérkezési idejét méri, ez van a szelvény függõleges tengelyén... a terjedési sebességet pedig nem mindig ismerjük elég pontosan.
A Magyarországon mért szeizmikus szelvényeket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kezeli. (Elvileg minden adatnak ide kell kerülnie, akármelyik cég mérte.) Jelentõs részük viszont üzleti titok, ezeket oktatás-kutatás céljára is nehéz megszerezni. A nem titkosaknak darabját kb. 10000 Ft-ért árulják.
Viszont ha arra vagy kíváncsi, mi van nálad a föld alatt, akkor a fúrások jegyzõkönyvei úgyis többet mondanak. Ezeket is az MBFH-ban gyûjtik, de a titkosított adatok aránya némileg kisebb, és ami nyilvános, azt az adattárukban: Link ingyen és bérmentve megnézheted.