Tomka1994 és a Fórum, jó reggelt nevet Noli már szépen kitárgyalta, de engem is kis kávé+pipa filóra késztetett nevet Ha a barátod nem a napjainkban sajnos újjáéledt asztrológiára gondolt, akkor az évszázadokkal korábban közreadott sok hasonló mûvet követõen Heltai Gáspár kiadásában 1592-ben megjelent, mindenkor igen népszerû, de ma már mosolyt keltõ "Csízió" a csillagászattal összefüggõ idõjóslás gazdálkodást segítõ, megtanulva és szóban továbbadva már néphiedelemként rögzülõ leírásaira gondolhatott? Vergilius versben segített, valaki megtanulta, szóban adta tovább és így a vers már önálló útra kelhetett szájhagyományként
"Mézzel a méh kétszer viselõs, kétszer szüretelhetsz:
Kezdd, ha dicsõ képét Pleias-beli Taygetének
Látni lehet s a megunt habözönt lábbal löki vissza,
Vagy ha kerülve esõs csillag-képét a Halaknak,
Lankad a mennybõl már keserûen a téli vizekbe."
Ahogy Te is írod, az idõjós népi hiedelmek, melyek a légkör könnyen megfigyelhetõ állapotán, esetünkben a csillagok láthatóságán, nem mellesleg az élõ- és élettelen világban ezzel egyidejûleg megfigyelt jelenségeken (Ha vizes az üveg, úgy a vas is, esõt várj) alapulnak, olykor évezredes tapasztalatokból kikristályosodott "idõjóslások" melyeket kontinens-léptékû változások és a helyi mikroklímát befolyásoló földrajzi adottságok (sajnos a jelentõs befolyással bíró asztrológia is) egyaránt alakítottak, az emberi emlékezet pedig szóban és írásban megõrzött. Pld. sokan ismerhetik János vitézbõl "Piros az ég alja, aligha szél nem lesz".
Itt nálam, ma reggel vörös volt az ég, ideillik a "Csízió
"Estvéli vörös ég tiszta idõt, reggeli vörös esõt jelent vagy szeleket".
Az elõzõ a Napra vonatkozik, ez pedig a Holdra
"Midõn feltetszik az újhold, vedd eszedbe ha sárga színt mutat esõ lesz, ha vöröset, szél fúj, ha tiszta fehéret, tiszta szép idõ lesz".
Hogy a csillagokra is kitérjek vidám
Ha igen sûrû az égen a csillag azt jelenti, már a földi pára oda feljutott, esõ lesz.
Télen, ha igen fényesek a csillagok vagy nagyon szikráznak hidegnek jele.
Ha igen nagyoknak tetszenek a csillagok este, szelet jelentenek.
Mikor igen futkosnak (vibrálnak, erõs a szcintilláció) a csillagok az égen, nagy szelet jelent. Ha mindenfelõl futkosnak, nagy szelet várj.
A "Szent Lõrinc könnyeinek" nevezett meteorokról
"Ha sûrû csillaghullás van, esõ lesz" de másutt ugyanez a jelenség szelet jósol.
Oldalakon át sorolhatnám az idõjárás és a légkör állapota közötti összefüggéseket õrzõ népi tapasztalatok sorát, nem offolom szét az oldalt, nagyon jó könyvek születtek ebben a témában. Mivel az idõjárás nemcsak a környezetre vagy emberi test hat (hideg meleg szél vagy csapadék) hanem vizuálisan jól megfigyelhetõ légköroptikai jelenségek is akadnak szép számmal, két érdekeset kiemelek a Csizióból kacsint
"A nap körül ha valami kerekség van, melyet deákul "halo"-nak, magyarul pedig udvarnak szoktunk mondani és nevezni (mi már különbséget teszünk korona és halo között) hogyha egyaránt van, tiszta idõt jelent, hogy fekete köd is van, jele nagy záporesõnek."
"Mikor felkel a nap és körülte háló, avagy udvara van, a mely felé kibomol, arra szél lesz"
A melléknapokat még nemigen tudta magyarázni:
"Ha az égen két napot látsz vagy két holdat, aszerint nappal vagy éjjel lesz veszély".
Bár nem csillagászat, megemlítek egy széljárást jellemzõ sorozatot mert közülük nem egyet összekötöttek a megfelelõ égtájakra esõ csillagászati azonosítókkal pld. "Erõs szél fúj Sánta Kata szögeletibõl (Kaszáscsillag és a Sánta Kata az Orion csillagkép népi neve) nagy esõt hoz" "A Göncöl-szekér csillagai ha aprón ragyognak, szép idõ várható, ha nagyra nõnek, akkor az idõ rosszra fordul".
A szélsorozat jól köthetõ égtájakhoz, csillagképekhez
Északnyugati vagy felszél tiszta idõt hoz
Napkeleti szelek mindig szárítanak
Napnyugati szelek nedvesítenek
Délnyugati vagy alszél meleg esõt hoz
Napkeleti szél után ha forgószél fúj, nagy égiháború lesz
Hogy fórumtémánál maradjak, még egy sorozat csillagászati hiedelem, ha amatõr/csillagászként/meteorológusként figyeled, zömmel be is válnak, bár többnyire csak "rövid távú" és a helyben észlelhetõ mikroklíma változásai szintjén
A tündökölve ragyogó csillagok hideg idõt jeleznek reggelre.
Ha felhõs az idõ, a csillagok nem látszanak vagy csak derengenek, enyhébb téli reggel, kisebb lehûlés várható.
Ha köd takarja el a csillagokat este és hajnalban, derûs nappal, napfényes idõ várható.
Ha kevés csillagot látunk, mert felhõ takarja el õket, másnapra esõ lesz.
Szal némi alapja van a "csillag-idõjóslásnak" annyiban hogy az egyes nagy, némi szabályosságot mutató idõváltozásokat (pld. "Medárd nap-negyven napos esõ", európai monszun) hozó vagy kísérõ pára- nyomás- hõmérsékletváltozások környezetre gyakorolt külsõdleges hatásai az égkép és a légkör optikai változásaiban érzékelhetõk leginkább, így behatással vannak a csillagok láthatóságára is. A többé kevésbé szabályos ciklikus változások elõ/kísérõ/jeleit a földmûvelésbõl élõ, idõjárásnak kiszolgáltatott nép néphiedelem formájában megõrizte, bár ez a "tudomány" a háborúskodások miatt sem volt mellékes. Pld. Julius Caesar egy sivatagi csatában napnak háttal igyekezett felállítani katonáit, de nem elsõsorban az elvakulás megelõzése miatt. A reggeli óráktól kezdve a Nap fénye elõbb vörös majd szürkéskék lett, elhomályosult és ez szélvihart igért. A "jóslás" bevált, a szélvihar meg is jött, eleinte segítette is Caesar katonáit, mert egyre erõsödve az ellenfél katonái szemébe vágta a homokot. Végül ez a szél vetett véget a csatának, mert késõbb már "emberfejnyi jegeket" hullajtó jégzivatart hozott. Emiatt a csata félbemaradt mert a katonák lekuporodva pajzsukkal védték fejüket/testüket. A jég mindkét tábor sátrait, építményeit lerombolta, ki-ki visszavonult helyreállítani táborát.
Bocs a hosszért, jó reggelt jó napot jó kedvet Csillagászat/MetNet nevet