Ez is egyfajta értelmezés, de szerintem az álmodozó emberek közül még mindig több viszi sikerre az életet (munka, magánélet, egyéni boldogság, ami mindenkinek mást jelent), mint aki előre legyint mindenre, hogy á, úgyse.... Szerintem erre gondolt tom01 is. Persze önmagában az álmodozás még nem elég, keresni kell a lehetőségeket és élni is velük. De ezt álmok nélkül hogyan?
Aki még álmodni sem mer/akar, az hogyan lehet boldog? Nem kérdőjelezem meg azt sem, csak elképzelni sem tudom.