Biztos, hogy a feltett kérdés a hosszú távra vonatkozhatott, olyan sehol se létezett, mivel nincs és nem is volt még látszólagos összefüggés sem csillagászati események és aktuálisan várható idõjárás közt.
Ahogy Salo is mondja, kimondottan évszakos változásokra utalnak a csillagok járásában látott ritmusok, ne a mi közép-európai fejünkkel gondolkodjunk, hanem a szubtrópusi, trópusi vidékek lakóiéval, ahol száraz és esõs évszak volt, melyet jól lehetett kötni bizonyos csillagok felkeléséhez. Mivel az életük függött a jól idõzített vetéstõl, biztos, hogy kiváló ismereteik voltak e témában is.
A másik, ami kicsit kapcsolódik a témába, az az angolszász kultúrában a teliholdak elnevezése, amely kimondottan az adott hónapra jellemzõ tevékenységhez kötött. Sorban a hónapok szerint januártól ez így néz ki: Wolf Moon (farkas hold - farkasordító hideg), Snow /Storm Moon (hó/ vihar hold - gyakori havazás, gyakori a vihar) más helyeken ez Hunger Moon (éhség hold - eddigre jól elfogynak a tartalékok), Worm Moon (kukac/hernyó hold - a felengedett talajból elõbújnak a férgek), Frog/Pink Moon (béka / rózsaszín hold - elõjönnek a békák/ rózsaszín virág borít mindent), Budding Moon (bimbó hold - bimbózni kezdenek a fák), Strawberry Moon (szamóca hold - érik az eper), Buck Moon (bak hold - ekkor bújik elõ az õzbakok, szarvasbikák agancsa), Sturgeon Moon (kecsege hold - ekkor halásszák õket), Harvest Moon (szüret hold - az õszi betakarítások ideje), Hunter's Moon (vadászok holdja - nagy vadászidény ekkor kezõdik, a télire meghízott vadak adta több hús,zsír miatt), Beaver / Frosty Moon (hód / fagyos hold; a hódokat ekkor csapdázzák, még a folyók jegesedése elõtt; a fagyos talán egyértelmû), Cold Moon (hideg hold).