Astroman GRAT szép sorozat nevet
A fórumot visszaolvasgatva a "gyûrûkérdésrõl" nekem Isaac Asimov A Hold tragédiája c. könyve "kattan be". Asimov az elsõ fejezetben logikusan kifejti és indokolja véleményét HA történetesen nem a Föld, hanem a Vénusz körül kering a Hold, az egész emberi történelem másként alakul mert szerinte emiatt a fejlõdés lényegesen lassabban ment volna végre. A második fejezetben (A Hold diadala) felveti és tetszetõsen indokolja azt a további feltevését- az akkor még jóval közelebb keringõ Hold és a jelenleginél jóval erõsebb napi kétszeri árapály nélkül talán szárazföldi élet sem létezne vagy csak jóval késõbb alakul ki. A Hold feltûnõ furcsa fény- és alakváltásai felkeltették az ember érdeklõdését, sok dologra fény derült (a Hold távolságát trigonometriai módszerekkel már ie. 250-ben kürénéi Eratoszthenész közelítõen, ie. 150-ben Hipparkhosz lényegesen pontosabban meghatározta) Hatására meglódult a csillagászat és vele paralel a matematika, geometria, fizika majd szinte minden kapcsolódó társtudomány. Pár napja olvasgatom Newton életrajzát. A tükrös távcsõ megalkotása, tökéletesítése magával hozta a nem-szférikus felületek, kúpszeletek geometriáját, a matematikai analízis általános feladatait, nem részletezem nevet A fénytörés diszperziós törvényének kissé önkényes alapokból levezetett newtoni matematikai képletét a XIX.sz. elsõ felében Cauchy pontosította formulájával nevet
El tudom hinni Asimov véleményét, Hold nélkül vélhetõen más utakat vett volna az emberi fejlõdés és történelem. Hirtelen példa Makedón Alexander, egy elõre ismert holdfogyatkozásra felkészítve katonáit, megnyert egy kilátástalan csatát túlerõben lévõ de a holdfogyatkozástól megrémült ellenféllel szemben és hagyott ezzel máig is maradandó nyomot (széthullott birodalmának darabjain jött létre nem egy ma is létezõ állam)
Egy Föld körüli gyûrû vélhetõen még jobban felkeltette volna az ember kíváncsiságát nevet (akár a halvány állatövi fény/ellenfény vagy a kísértetszerûen feltûnõ/eltûnõ librációs porcsomók "porholdak")