Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szerintem, és ezt már rég leírtam, de tudományos válasz sosem érkezett rá, hogy az éghajlat fogalmát definiálták már és sajnos magukat tudós szakembernek sőt talán multiprofesszornak tituláló egyének is összekeverik az időjárással. Mindkettő a légkör fizikai állapotát és az abban zajló folyamatokat jelenti, de eltérés van a vonatkoztatási időben. Az időjárás átlaga, megszokott folyamatainak rendje az éghajlat, ahol nem pár nap, hanem több évtized a vonatkoztatási idő. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi az a "több", én osztom az ötven évet vallók nézetét, mert valóban 100 év átlaga már elmoshat átalakulási tendenciákat, harminc évre meg egy különösen hideg vagy esős vagy meleg stb. évtized nagyon rányomhatja bélyegét.
Az 1980 körüli években pl. nem voltak erősen csapadékos évek, így az 1971-2000 évek átlaga szokatlanul szárazra futott ki. Jöttek is a tudósok az elsivatagosodási elméletükkel, amit a 2001 óta tartó időszak szokatlanul esős, csapadékos volta visszabillentett. Ha az utóbbi ötven évet vetjük össze az előtte lévővel már nem hiszem, hogy bármiféle "nagy éghajlatváltozás" lenne. Hőmérsékletben is az 1950 körüli időszakban voltak komoly hőhullámok, míg 1970 körül szinte eltűntek ezek évekre. A mostani másfél évtizede tartó melegebb időszak ha nagyon furcsa is a 70-es éveket megélőknek, de nem annyira azoknak, akik 1950-re is emlékeznek. És persze 1950 óta elég komoly antropogén felszínformálás zajlik világszerte. Metropoliszok, hatalmas iparvidékek, erdőirtások, autópályaépítések, beton és aszfaltmezők, tövig lelegeltetett füves területek, bányavidékek hatalmas sebhelyei, mesterséges tavak, víztározók stb. stb.. Ha ezek után nem változott volna meg az időjárás, akkor az a fizika szabályai ellen lenne. Hogy ez éghajlatváltozást is hozott-e még korai éppen azért kijelenteni, mert még nem 50 éves, csak talán 20-30 éves adatok mutatják. Persze az is kérdés, hogy mikor lépünk át egyikből a másik éghajlatba ?
A 70-es években a Száhel övezet kapcsán kezdtek éghajlatváltozásról beszélni, mert nagy éhinségek alakultak ki és azt a Szahara menti füves pusztaság lelegeltetése, elsivatagosodása váltotta ki. Természetes folyamatok miatt bárhol, bármikor kialakulhatnak száraz évek a Földön, de az ember ha túlszaporodik, akkor bizony a saját tevékenységével és pl. vízfogyasztásával, öntözésével rátehet egy lapáttal. Nem néztem még utána, hogy a félsivatagot Afrikában már sivatagnak tüntetik-e fel az 1970-es évek óta, de gyanítom csak a határvonal kicsit eltolódott. Persze az ott élőknek 50 vagy 100 km is sok, de a Föld egésze szempontjából nem egy egetverő változás. Európában is lehet, hogy a mediterrán-kontinentális-óceáni éghajlathatárok kicsit eltolódtak, de ez még nem azt jelenti, amit szeretnének elhitetni velünk, hogy itt az emberiség vége. Képzeljünk csak bele, hogyha a "kis-jégkorbeli" éghajlathatárok visszatérnének jogosan mekkora jajveszékelés lenne. Hisz akkor Anglia kontinentális téltől szenvedett és mi lehetett a Sarkkör vidékén meg az Alpokban ? Ma, amikor ezrek halnak meg Európában ha -10 fok alá megy tartósabban a T, az akkori telek visszatérése milliók halálával és a gazdaság megbénulásával járhatna. Ehhez képest most az a sláger, hogy 25 fok feletti meleg sok napon volt. Csakhogy ettől még nem hal meg senki és a termés sem lett rossz. Milyen termések voltak a 17.-sz.ban ? Hát inkább ne tudjuk meg. És lám annak is vége lett egyszer és az emberiség nem pusztult ki.
Ma ha valahol árvíz van vagy aszály mindjárt éghajlatváltozást mondanak, mert 10 év alatt harmadszor is volt. Maximum az időjárás lett szélsőségesebb, majd ha ötven évig egyre gyakrabban lesz ez, akkor már én is azt mondom hogy változás, mert előtte 50 év alatt csak ötször volt. Persze az is lehet, hogy az erdőket az ember megritkította, városok sokaságát építette és a folyókat kiegyenesítette és nem a co2 miatt jött veszettül az ár. Az áradás lehet azért lett akkora, mert ez ember tudósai kontároknak bizonyultak vagy a tudásukat internetről vagy az ecserin vették.
Elnézést az amatőr megnyilvánulásért, magamat sokakkal ellentétben nem tartom "szerényen" tudósnak. Bár tanultam ezt azt, meg csak 45 éve figyelem az időjárást én is, de hogy ez egy tudományos társalgó fórum csak ma tudtam meg. Nem is nagyon jövök ide egyhamar, ha ez így marad, ahogyan a mai hozzászólások színvonalát nézem.
Az 1980 körüli években pl. nem voltak erősen csapadékos évek, így az 1971-2000 évek átlaga szokatlanul szárazra futott ki. Jöttek is a tudósok az elsivatagosodási elméletükkel, amit a 2001 óta tartó időszak szokatlanul esős, csapadékos volta visszabillentett. Ha az utóbbi ötven évet vetjük össze az előtte lévővel már nem hiszem, hogy bármiféle "nagy éghajlatváltozás" lenne. Hőmérsékletben is az 1950 körüli időszakban voltak komoly hőhullámok, míg 1970 körül szinte eltűntek ezek évekre. A mostani másfél évtizede tartó melegebb időszak ha nagyon furcsa is a 70-es éveket megélőknek, de nem annyira azoknak, akik 1950-re is emlékeznek. És persze 1950 óta elég komoly antropogén felszínformálás zajlik világszerte. Metropoliszok, hatalmas iparvidékek, erdőirtások, autópályaépítések, beton és aszfaltmezők, tövig lelegeltetett füves területek, bányavidékek hatalmas sebhelyei, mesterséges tavak, víztározók stb. stb.. Ha ezek után nem változott volna meg az időjárás, akkor az a fizika szabályai ellen lenne. Hogy ez éghajlatváltozást is hozott-e még korai éppen azért kijelenteni, mert még nem 50 éves, csak talán 20-30 éves adatok mutatják. Persze az is kérdés, hogy mikor lépünk át egyikből a másik éghajlatba ?
A 70-es években a Száhel övezet kapcsán kezdtek éghajlatváltozásról beszélni, mert nagy éhinségek alakultak ki és azt a Szahara menti füves pusztaság lelegeltetése, elsivatagosodása váltotta ki. Természetes folyamatok miatt bárhol, bármikor kialakulhatnak száraz évek a Földön, de az ember ha túlszaporodik, akkor bizony a saját tevékenységével és pl. vízfogyasztásával, öntözésével rátehet egy lapáttal. Nem néztem még utána, hogy a félsivatagot Afrikában már sivatagnak tüntetik-e fel az 1970-es évek óta, de gyanítom csak a határvonal kicsit eltolódott. Persze az ott élőknek 50 vagy 100 km is sok, de a Föld egésze szempontjából nem egy egetverő változás. Európában is lehet, hogy a mediterrán-kontinentális-óceáni éghajlathatárok kicsit eltolódtak, de ez még nem azt jelenti, amit szeretnének elhitetni velünk, hogy itt az emberiség vége. Képzeljünk csak bele, hogyha a "kis-jégkorbeli" éghajlathatárok visszatérnének jogosan mekkora jajveszékelés lenne. Hisz akkor Anglia kontinentális téltől szenvedett és mi lehetett a Sarkkör vidékén meg az Alpokban ? Ma, amikor ezrek halnak meg Európában ha -10 fok alá megy tartósabban a T, az akkori telek visszatérése milliók halálával és a gazdaság megbénulásával járhatna. Ehhez képest most az a sláger, hogy 25 fok feletti meleg sok napon volt. Csakhogy ettől még nem hal meg senki és a termés sem lett rossz. Milyen termések voltak a 17.-sz.ban ? Hát inkább ne tudjuk meg. És lám annak is vége lett egyszer és az emberiség nem pusztult ki.
Ma ha valahol árvíz van vagy aszály mindjárt éghajlatváltozást mondanak, mert 10 év alatt harmadszor is volt. Maximum az időjárás lett szélsőségesebb, majd ha ötven évig egyre gyakrabban lesz ez, akkor már én is azt mondom hogy változás, mert előtte 50 év alatt csak ötször volt. Persze az is lehet, hogy az erdőket az ember megritkította, városok sokaságát építette és a folyókat kiegyenesítette és nem a co2 miatt jött veszettül az ár. Az áradás lehet azért lett akkora, mert ez ember tudósai kontároknak bizonyultak vagy a tudásukat internetről vagy az ecserin vették.
Elnézést az amatőr megnyilvánulásért, magamat sokakkal ellentétben nem tartom "szerényen" tudósnak. Bár tanultam ezt azt, meg csak 45 éve figyelem az időjárást én is, de hogy ez egy tudományos társalgó fórum csak ma tudtam meg. Nem is nagyon jövök ide egyhamar, ha ez így marad, ahogyan a mai hozzászólások színvonalát nézem.