Persze, ha a hegy nem megy Mohamedhez... Ebben egyet kell értsek veled. De ez sztem csak az igazság egyik fele. A másik, hogy igazi varázsa van annak, hangulati "nagykalapács", mikor a jól megszokott tájat, várost szemléled extrém időjárási körülmények között.
Három esetre emlékszem, mikor Győrben teljesen szélsőséges, hihetetlen körülményeket hozott létre a tél: 1969 dec. 31-e, 1980 nov. 30-a, 1987 jan. 11-e. Mindhárom esetben a sívó hó vette át az uralmat, a városi utcákon olyan hófuvatagok voltak, mint egy bakonyi mellékúton, és egyetlen autó sem tudott elindulni a városban. Aki szereti a telet és átélte a fentieket, egész életében vágyakozik utána.
Volt egy olyan eset is, lehet már 20 éve, mikor óriási hóvihar tört rá Belgrádra. Másnap reggel a városlakók sítalpon mentek munkába, semmi más eszközzel nem lehetett közlekedni ott pár napig. Na, az szenzációs lehetett!