Nekem a medárd-jelenség értelmezésének pédája az 1999-es nyár, az egyik legcsapadékosabb és medárdi nyárként lett aposztrofálva ama Június-Július (joggal), és egy Légkörben megjelent cikk szépen elmagyarázza, hogy tulajdonképpen ama nyár egy igen ritka ám igen erõsen meleg-nedves nyár volt, párját ritkító konvektivítással.
A kiemelkedõen csapadékos idõszakokat vizsgálva többségében a gyenge DK-i áramlás, azaz a tipikus bárikus mocsárhelyzet volt a felelõs a Június-Július óriási csapadékosságáért.